Dunavölgyi Öntöző Főcsatorna — 1-10 Duna-Völgyi Főcsatorna - Pdf Ingyenes Letöltés
Az aktív humán erıforrások jelentős része a városokban koncentrálódik, ami lehetőséget biztosít a gazdasági, infrastrukturális fejlesztésre. Ugyanakkor az egyes térségek falusi településein növekszik az elöregedés, csökken a kisebb települések népességmegtartó képessége, nő az egyes társadalmi csoportok jövedelmi elkülönülése. Gazdasági viszonyait tekintve a tervezési alegység két részre osztható. Bács-Kiskun megyei területrész egy tipikusan mezőgazdasági terület, míg a Pest megyei területrészen a szolgáltatási és ipari tevékenységek dominanciája jellemző, különösen a Budapest környéki agglomerációban. Kitörési lehetőséget teremthet a falusi-, tanyai-, pusztai-, vízi- és az ún. ökoturizmus fejlesztése. 5 Jelentős vízgazdálkodási problémák az alegységen A tervezési egység Homokhátságra eső részén a víz hiánya okoz súlyos ökológiaitermészetvédelmi problémákat. A természetvédelem szerint a hátsági részén a lefolyási viszonyokhoz mérten a belvízcsatornák sűrűsége, mérete indokolatlanul nagy és hatályos üzemrendjük felülvizsgálatra szorul.
- Miért engedték le a DVCS vízszintjét?
- Vízügyi honlap
- A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE - PDF Free Download
- Belvízvédelem | Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
Miért engedték le a DVCS vízszintjét?
A csatornán levonuló vízmennyiség folyamatos nyomon követhetősége érdekében automata vízhozammérő berendezés került beépítésre. Felújított Szúnyogi szivattyútelep 2011. Gyáli–patak rekonstrukciója 2013. A csatornák kezelése A Vízügyi Igazgatóság megalakulásakor a teljes Duna-völgyi belvízrendszer a Budapesti Vízügyi Igazgatóság működési területe volt. Az önálló Bajai Vízügyi Igazgatóság megalakulását követően a Budapesti Vízügyi Igazgatóság csak a Pest megye területén lévő belvízvédelmi létesítményeket kezelte. Az ezt követő időszakban jelentősen változott a Vízügyi Igazgatóság által kezelt csatornák hossza. Ez kismértékben a fentebb ismertetett kiépítések eredményéből, túlnyomóan az állami szabályozás változásából adódott. A Vízügyi Igazgatóság megalakulásakor valamennyi állami tulajdonú (államosított társulati, időközben állami beruházásként kiépült) csatorna a Vízügyi Igazgatóság kezelésébe került. A kezelői jogot a továbbiakban többször szabályozták. Az 1075/1957 sz. Korm. rendelet a csatornákat I., II., III.
A Dunavölgyi-főcsatorna az Alföld középső részén, a Duna-Tisza közén található és a Duna bal-parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A Duna-Tisza-csatornából indul Dabas-Sárinál, a Sári zsiliptől és Bajánál torkollik a Dunába. Dunavölgyi-főcsatornaBágerA csatorna ÉrsekcsanádnálKözigazgatásOrszágok MagyarországFöldrajzi adatokForrás Dabas-Sári, Duna–Tisza-csatornaé. sz. 47° 12′ 41″, k. h. 19° 15′ 36″Torkolat Baja, Dunaé. 46° 11′ 36″, k. 18° 55′ 49″Koordináták: é. 18° 55′ 49″A Wikimédia Commons tartalmaz Dunavölgyi-főcsatorna témájú médiaállományokat. LeírásaSzerkesztés A Duna-völgyi főcsatorna torkolata Bajánál A csatorna szélessége átlag 20-25 méter, néhol azonban keskenyebb vagy pedig szélesebb. Mélysége: 1-3 méter, vízállástól és a mederviszonyoktól függően. Vize tiszta, nyáron hínaras, gyorsfolyású, mivel keskeny és mély. Partját nád, egyes szakaszokon pedig fák szegélyezik. TörténeteSzerkesztés Az 1900-as évek elején indult meg belvizek levezetésére a belvízmentesítő csatornahálózat építése.
Vízügyi honlap
Az átlaghőmérsékletek területi eloszlása meglehetősen homogén, de a szélsőséges hőmérsékleti értékek sem ritkák, nyáron a 35 o C -ot meghaladó napi maximumok, vagy a -25, - 30 o C -os téli fagyok is előfordulnak. Az ország mérsékelten csapadékos területei közé tartozik. A csapadék mennyisége délről észak felé haladva fokozatosan csökken. Míg Baja térségében az évi csapadékösszeg sokéves átlagértéke 600 mm körüli, addig a térség É-i részében 500-550 mm. A csapadékmennyiség évenkénti, valamint éven belüli eloszlása is változékony. A nyári félév csapadékösszege az éves mennyiség 60%-át teszi ki. Az 1970-es évek közepe óta az éves csapadék összegek a sokéves átlag alatt maradnak. Az utolsó 25 évben kb. egy év teljes csapadék mennyisége hiányzik. Az OMSZ bajai állomás mérési adatai alapján a térségben a relatív páratartalom sokéves átlaga 75%. Az irodalmi adatokat alapul véve a homokhátságon ez az érték 64% alatt van. A szabad vízfelszín párolgás sokéves átlagértéke 760 mm körüli. Az utóbbi két évtizedben a párolgási értékek növekedtek.
- KG visszacsapó 50 (P5000/50) - Ferenczi Épületgépészet Webshop
- Miért engedték le a DVCS vízszintjét?
- Dunavölgyi főcsatorna [001356] | Víztérkód-kereső | Fishing Time Horgászmagazin
- A szarufák közé, vagy fölé kerüljön a tetőtér szigetelése? - Békás Épker Tüzép, Építőanyag kereskedés
- Hőszivattyús fűtés hátrányai
- Nemere istván a nádas titka 2
- Realsystem "Színezd a napod" A5 160lapos kék 5315-01 - Office Depot
- Kerület területszámítás 5 osztály feladatok pdf
- Dunavölgyi-főcsatorna - tó , horgásztó , horgászvíz részletes adatai
- A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE - PDF Free Download
A SÍKVIDÉKI VÍZRENDEZÉS 60 ÉVE - PDF Free Download
Belvízvédelem | Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
262 Szakmár (Cs-f-cs) 22. 915 115 Szalkszentmárton beeresztő zsilip felvíz (Fűzvölgyi fcs., 1T) Fűzvölgyi-főcsatorna. 175 224 Szalkszentmárton, beeresztő zsilip alvíz (Fűzvölgyi fcs., 1T) 171 Tass, zsilip alvíz (Kk-fcs) Kiskunsági-főcsatorna 58. 164 350 Tass, zsilip felvíz (Kk-fcs) 58. 199 424
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-10 DUNA-VÖLGYI FŐCSATORNA Konzultációs anyag a vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek Konzorciuma és az ÖKO Zrt. vezette vállalkozói Konzorcium 2009. május TARTALOM MIÉRT ÉRDEMES RÉSZT VENNIE A KONZULTÁCIÓS FOLYAMATBAN?... 1 BEVEZETŐ... 3 1. 1 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés... 4 1. 1. 1 A tervezés módszertani elemei... 5 1. 2 A konzultációban való részvétel módja... 9 1. 3 Konzultációs kérdések... 10 A VÍZGYŰJTŐ LEÍRÁSA ÉS A JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK... 12 1. 4 A vízgyűjtő leírása... 4. 1 A vízgyűjtő földrajza, településszerkezete, domborzati és talajtani viszonyai... 2 A vízgyűjtő vízviszonyai... 3 A vízgyűjtő éghajlati viszonyai... 13 1. 4 A vízgyűjtőn található védett területek... 14 1. 5 Települések, gazdálkodás... 5 Jelentős vízgazdálkodási problémák az alegységen... 5. 1 Vízfolyások és állóvizek... 15 1.