Az anabaptisták törvényes elismerésére emiatt még várni kellett. Erre 1622 májusában került sor a Kolozsváron megtartott országgyűlésen, ahol Bethlen Gábor erdélyi fejedelem "Teljes vallásszabadságot és adómentességet adott nekik". Ezt a rendelkezést 1625 augusztusában újabb oklevéllel erősíti meg a fejedelem. Mészáros Kálmánegyháztörténész További információk a témában:A népi reformáció állomásai ErdélybenTorda a magyar vallásszabadság őrbástyája
a vallás szabad gyakorlásának joga Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti). Tágabb értelemben a vallások és bizonyos (a fenti alapvető emberi jogokat tiszteletben tartó) világnézetek (beleértve akár az ateizmust is) egyformán hirdethető, képviselhető és az állam szempontjából egyforma elbírálásban részesülő, főként megengedő állapotát értik. A Vallásszabadság világnapját január 13-án ünneplik. 1568-ban január 6. és 13. között zajlott tordai országgyűlés, amelyen a világon először foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadságot.
Dávid Ferencnek elévülhetetlen érdeme volt az 1568-as tordai országgyűlés vallási rendeletének megszületésében. Körösfői-Kriesch Aladár: Tordai országgyűlés (kép:) Vallásszabadság – elsőként Európában "Mindön helyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kénszerítéssel ne kénszeritse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik. Ezért penig senki […] az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől. […] és nem engedtetik senkinek, hogy senkit fogsággal avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanitásért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon" – áll a tordai országgyűlés rendelkezésében. Benda Kálmán, a korszak kiemelkedő kutatója így fogalmazza meg a rendelkezés lényegét: "a tordai országgyűlés négy vallás – a katolikus, evangélikus, református és unitárius – szabadságát és egyenjogúságát mondotta ki.
A magyar néphagyomány ezzel szemben a Szent László-legendáriumhoz köti a Tordai-hasadék kialakulását. A monda szerint egy alkalommal a katonáitól elszakadó uralkodót kun portyázók vették üldözőbe. A király a megmenekülése érdekében Istenhez fohászkodott, kérése pedig meghallgatásra talált, mivel a hegy kettévált közte és üldözői között, így nem tudták elfogni őt. A legenda szerint a Tordai-hasadékban lévő Patkós-kő szikla őrzi az uralkodó lovának patkónyomát, amelynek dobbantásától kettéhasadt a kőrengeteg. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a magyar mondavilágban a kettészakadó hegyek történetei Szent Lászlóhoz kötődnek, mert a folklór kísértetiesen hasonlóan magyarázza a felvidéki Szádelői-völgy és a Nógrád megyei Mátraverebély-Szentkúton lévő Szent László-szurdok keletkezését is. A tordai hasadék látképe 1912-ben. Forrás: Az 1944-es tordai csata Torda az 1940-es második bécsi döntést követően nem tért haza Magyarországhoz. 1944 őszén viszont honvédségünknek rövid időre sikerült visszafoglalnia a települést, melynek környéke abban az időben igen heves és véres harcok színterévé vált.
[1] A vallásszabadság fajtáiSzerkesztés A vallásszabadság sok esetben korlátozva van. A legdurvább korlátozás a vallásüldözés. A vallásszabadságba beletartozik a vallások szabad bírálhatósága, a szólásszabadság és a valláskritika is. A vallási tolerancia ellentéte pedig az egyházi diszkrimináció. A történelem folyamán ritka volt a teljes vallásszabadság. A "törzsi vallások" idején a különböző vallású törzsek sokszor harcoltak egymással, és később is előfordultak vallásháborúk, ill. kisebb-nagyobb vallási villongások. Hozzá kell tennünk azonban, hogy a vallásháborúk oka ritkább esetben volt valódi hitbeli nézetkülönbség, az anyagi-ideológiai-politikai mozgatórugók a legtöbb esetben kimutathatóak. Vallásháborúkra példa: a felszabadító jellegű háborúk a keresztes háborúk; a hitetlenség nevében folytatott terjeszkedő háborúk, az iszlám nevében folytatott fegyveres terjeszkedés és hódítások, ideértve a közép- és kelet-európai oszmán török hadjáratokat; az új vallások térhódítása reformáció és ellenreformáció; egyes országokban kitörő polgárháborúval egyenértékű megmozdulások a francia vallásháborúk, illetve így is magyarázhatóak egyes modern kori konfliktusok; politikai és vallási ellentétek együttes hatása, például a Szovjetunió utódállamok területén vagy az arab-izraeli területeken.
Nantes-i ediktumSzerkesztés Nem sokkal később írta alá IV. Henrik francia király a nantes-i ediktumot 1598-ban. Ebben biztosította a hugenottáknak a szabad vallásgyakorlatot. A katolikusokat pedig visszahelyezte jogaikba és visszaadta a vallásháborúk során elvesztett javaikat. Az Emberi Jogok NyilatkozataSzerkesztés A vallásszabadságot az emberi jogok egyetemes nyilatkozata is deklarálja: 18. cikk"Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. "Jogi szabályozása MagyarországonSzerkesztés A magyar AlkotmánybanSzerkesztés A Magyar Alkotmány – elvileg – 1949, vagyis elfogadása óta biztosította a vallás szabadságát: " 54. § (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát.
Idővel azonban a reformáció Luther Mártonhoz köthető evangélista tanain felül a Kálvin Jánoshoz sorolható református, illetve a Szervét Mihályhoz kapcsolódó unitárius irányzat is megjelent Erdélyben, hovatovább az eredetileg katolikus vallású János Zsigmond fejedelem előbb evangélikus, majd református, végül pedig unitárius hitre tért, s utóbbi révén mindmáig ő a történelem egyetlen unitárius vallásúként számon tartott uralkodója. A vallásszabadság híve volt, regnálása idején, 1568 januárjában fogadta el a tordai országgyűlés a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, pontosabban a gyülekezetek szabad lelkészválasztását. A jogszabály leszögezte, hogy a "királyi városok, mezővárosok és a falvak bármelyik vallást követhessék, hitükön való prédikátort tarthassanak, a velük ellenkezőt pedig elbocsáthassák". Ezen rendelkezés egyik eszmei előképe az 1555-ben megkötött augsburgi vallásbéke volt, ami lehetőséget teremtett arra, hogy a német fejedelemségek lakói szabadon más fejedelemségbe költözhessenek, ha nem kívánják követni a földesuruk vallását.