Ehhez elengedhetetlen a korlátokat állító és mankókat nyújtó családi szocializáció, az oltalmazó és bátorító szülő-gyerek kapcsolat, a feltétel nélküli elfogadás és önelfogadás, az anyához (szülőkhöz) való szeretetteljes kötődés, mely minden későbbi társkapcsolati kötődés alapja, s a serdülőt a különböző életkihívásokban hatékonyan segítő megküzdési módok birtoklása és alkalmazása. Jelen tanulmányban egy olyan kutatás eredményeit összegzem, mely a serdülőkori kötődés, önértékelés, megküzdés kapcsolatát vizsgálta. Azt a folyamatot, amely során a személy megpróbál szembeszállni a stresszel, a problémákkal, megküzdésnek nevezzük. A megküzdési képességek (coping stratégiák) azt mutatják, hogy tud a személy a nehéz, stresszkeltő élethelyzetekkel megbirkózni. Ezek az egyénre jellemzőek és a szocializáció során alakulnak ki. A megküzdés lényege, hogy " az emberek szabályozzák viselkedésüket, érzelmeiket és tájékozódási próbálkozásaikat a pszichológiai stressz feltételei alatt. A megküzdés célja a kompetencia-, az autonómia-, és a kötődési igény kielégítése nehezített feltételek esetén is.
Valójában a torzult lelki munkamódok közé sorolhatjuk az immunszupresszív következményekkel járó szenvedélybetegségeket, mint az alkoholizmus vagy a drogabúzus is. " (Lázár, 2001, in. : Buda, Kopp, 2001) Stresszhelyzetre adott általános reakció – a szorongás után- a gyakran agresszióba torkolló harag. (Atkinson, 1995). A bizonytalan kötődésű serdülőket inkább jellemzi a düh-kinyilvánítás, kevésbé tudják érzelmeiket kontrollálni, konfliktusaikat gyakrabban próbálják agresszív megoldásokkal rendezni. A kötődési bizonytalanság megmutatkozik a társas támogatás kerülésében is. Pedig a " stressz puffer modell" szerint a stressz egészségkárosító hatásait a szociális támogatás befolyásolhatja, tompíthatja. A társas környezet segít a helyzet átértékelésében, a kialakult következmény megoldásában vagy egyéb megküzdési stratégiák kialakításában. (Lázár, 2001, in. : Buda, Kopp, 2001) A vizsgálati adatok szerint a biztonságos kötődést mutatók nagyobb arányban kérnek és fogadnak el segítséget másoktól, megküzdésük ez által is eredményesebb lehet.
(Margitics, 2007) Aszmann Anna szerint magasabb a depressziós tünetek előfordulása az alacsony társadalmi helyzetű családokban élő serdülőknél, ahol nagyobb stressznek vannak kitéve. (Aszmann, 2001) A kérdőíves vizsgálat során arra kerestem a választ, hogy milyen összefüggés van a 14-16 év közötti serdülőkorú fiatalok esetében a szülőkhöz való kötődés és az önértékelés, illetve a kötődés és a különböző (probléma-fókuszú, emóció-fókuszú) megküzdési módok preferenciája között. A kutatás hipotéziseit elsősorban a kötődés és coping összefüggéseit vizsgáló elméletekre alapozom, kiemelve a magyar vizsgálatok (Kopp és munkatársai, 2001; Margitics 2007, Aszman 2001) eredményeit. "A korai lelki sérülések és az anya-gyerek kapcsolat zavarai befolyásolják a személyiség fejlődését, a megküzdési képesség és a szociális kompetencia kialakulását. A kötődés sérülése depresszióhoz, szorongásos kórképekhez, alkalmazkodási nehézségekhez és később a szülői szerep zavaraihoz vezethet. " (Lázár, in. : Buda, Kopp 2001, 234.
A stúdium adjon iránymutató ösztönzést a közgyûjteményekben õrzött értékek önálló kutatásának vállalásához és segítse elõ a különbözõ neveléstörténeti színterek kutatási forrásbázisainak alkotó használatát, az újat teremtõ alkotó pedagógusok szellemiségének kibontakozását. Tematika 1. Neveléstörténeti források kutatása, rendszerezése, feldolgozása és nyilvántartása. Közgyûjteményi segédletek használata. Forráskritikai értékelések elemzések a kutató pedagógusok munkájában. Közgyûjteményi (levéltári, múzeumi, könyvtári, irattári) források a neveléstörténeti kutatásokban. Az eredetszokások meghatározása, õsi vallásos tudásformák átértelmezhetõ gyakorlata, hiedelemvilágok és szimbolikus jelrendszerek közösségformáló szerepének bemutatása, az együttélési formák kötelezõ elsajátításának ismertetése a régészet, a néprajz, a mese, az õskori mûvészetek és a természeti népek életmódjának tanulmányozásával. 3. A hellenizmus és az ókori Róma oktatásának gyakorlata és a hét szabad mûvészet ismereteinek összegzése irodalmi mûvek felhasználásával.