Másfelől a zsidó lehet "az elutasított Másik" is (ennek a csoportnak legfeljebb apja tagja, más családtagok és nagyon közeli barátok nem, s alapvető kritériuma a az alany "zsidó" identitása – vagyis nem az orthodox volta. Fanni saját környezetében ilyennel – például frissen bevándorolt galíciai zsidóval – ritkán találkozott): "Az elnyomottak más dolog, azokkal vállaljuk az összetartozást, a részvétet, de hát így közelebb jutottunk az európai egységhez, és mindenkinek, aki magyar, és tudatosan vállalja az itteni gyökereket, ezt kellene tennie. Aki nem akar, az menjen a botcsinálta zsidó államba, és éljen ott anakronisztikus, értelmetlen "közösségben" a régi hite szerint. " (Tegyük itt hozzá: a Naplóból úgy tűnik, bár explicite nem mondatik ki, hogy Gyarmati Fanni kettős identitásban nem gondolkodott. ) Bár a Naplóban a vészkorszak beköszöntével lényegesen ritkábbá válnak ezek a bejegyzések, még 1945 márciusából is egy, az előbbi idézet logikájának ellentmondó bekezdést olvashatunk (tudniillik, hogy ha ő ettől távol tudja tartani magát, mégiscsak léteznek zsidós karakterjegyek): "A pártnapon sokan voltak, tele a nagy előadóterem, sajnos többségben az igen erősen zsidós figurák, és ez mindig kicsit megborzongat, mindig azt hiszem, hogy az egész hitelét veszti még nálunk ettől.
A második világháború idején zsidó származása miatt nem versenyezhetett, később az Újpest, a Neményi MADISZ, a Budapesti Lokomotív és a Törekvés sportolója volt. 1945-ben országos csúccsal tért vissza a versenysportba. Két évvel később ő volt az első női úszó, aki pillangó kartempókkal úszott egy hivatalos versenyen. (Ekkor még nem létezett külön pillangóúszó versenyszám, de a mellúszás szabályai lehetővé tették ezt a stílust. ) 1947-ben a párizsi főiskolai világbajnokságról három aranyéremmel térhetett haza, a felnőtt Európa-bajnokságon 200 méteres mellúszásban pedig ezüstérmet szerzett. Az 1948-as olimpián hosszú betegség után vett részt, így "csak" egy negyedik és egy ötödik helyezést ért el. Az 1951-es főiskolai világbajnokságon öt aranyérmet szerzett (ebből hármat egyéni versenyszámban). 1952-ben Helsinkiben a 200 méteres mellúszásban olimpiai bajnok lett. Négy évvel később, már lánya születése után ugyanebben a versenyszámban ezüstérmet szerzett. 1955-ben Budapesten 25 méteres medencében világcsúcsot úszott 400 méteres vegyesúszásban.
Kazár, az I. világháborús hősök emlékműve Az I. világháborúba Kazárról 67-en vonultak be, a bevonultak többsége a losonci 25. gyalogezred katonája lett, ennek az ezrednek volt Nógrád megye keleti része az utánpótlási területe. Az 1936. november 9-én felavatott, Magos Dezső építészmérnök által készített emlékoszlopon a vissza nem tértek nevei olvashatóak. Rétsági laktanya Rétság XX. század történetében meghatározó szerepet játszó katonai laktanya 1937-ben épült fel, mely akkoriban az ország akkori legmodernebb kaszárnyája volt. Pétervásárai laktanya Az Árpád vonal létesítményei Kőrösmezőn Magos (Munk) Dezső irányításával és Réti István érsekvadkerti építőmester vezetésével 1941-42-ben érsekvadkerti és helybeli ruszin munkások a ruszin faluban és környékén megtalálható anyagokból és a helyi építészeti megoldásokat felhasználva építették fel a különálló, faháznak álcázott katonai objektumot. Források: Aczél Gábor: Az országzászló építője () Majdán Béla: Egy magyarországi kisváros építészeti emlékei Balassagyarmat, 1989.