Szent Anna Harmadmagával - Szent Anna Napja - Július 26. - Szellemvilág
Da Vinci nevéhez leggyakrabban a Mona Lisa és Az utolsó vacsora című festményeit kötik, ezeket tartják a reneszánsz művész, és ezzel együtt az európai művészettörténet legnagyobb mesterműveinek. Mindezek ellenére Da Vinci nem úgy tekintett magára mint festőre, képeit gyakran be sem fejezte – írja az Open Culture. Ennek oka abban kereshető, hogy a művészt jobban érdekelte maga a munkafolyamat, mint az eredmény, ezért alkotásait – még akkor is, ha vagyonos patrónusainak készültek – többször félbehagyta. Ugyanez történt a Mona Lisával is, amelyet ahelyett, hogy átadott volna megrendelőjének, magával vitt Párizsba. A festményt Da Vinci legrejtélyesebb és leghíresebb alkotásaként tartják számon, de Evan Puschak újságíró és a Nerdwriter című videósorozat készítője szerint mégsem ez tekinthető a reneszánsz művész legjobb munkájának. Úgy véli, a Szent Anna harmadmagával című festményt illeti ez a megnevezés. Da Vinci a képet 1503-ban kezdte festeni, feltehetően a francia király kérésére. Hét évig dolgozott a művön, de a Mona Lisához hasonlóan ezt is befejezetlenül hagyta, és soha nem adta át a megrendelőnek.
- Szent Anna a Szent Anna harmadmagával-csoportból a kisszebeni Szent Anna-oltár szekrényéből – Magyar Nemzeti Galéria
- Leonardo da Vinci: Szent Anna harmadmagával | RomKat.ro
Szent Anna a Szent Anna harmadmagával-csoportból a kisszebeni Szent Anna-oltár szekrényéből – Magyar Nemzeti Galéria
- Szépség és a szörnyeteg poszter 8-4022. - Tapéta és karnis w
- A tanár 1 évad
- Szent Anna harmadmagával oltárkép restaurálása
- Leonardo Da Vinci – Szent Anna harmadmagával | Döncy Blogja
- Toyota hilux bontott jármű
- Szent anna harmadmagával wikipedia
- Miss marple történetei könnyű gyilkosság füst és árnyak
- Sonax autómosó szolnok perfect
Leonardo da Vinci: Szent Anna harmadmagával | RomKat.ro
Jessze fájának ábrázolása Ézsaiás jövendölésén alapszik: "És származik egy vesszőág Isai törzsökéből, s gyökereiből egy virágszál nevelkedik. " (Ézsaiás könyve: 11:1) Máté evangélista Jézus családfáját Józseftől Dávidon és Ézsaiáson keresztül Ábrahámig vezeti vissza (Máté Evangéliuma: 1: 1-17), Lukács pedig Ádámig. Az Apokalipszisban Krisztus a következőket mondja magáról: "Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag. " (Jelenések könyve: 22: 16). Ezekkel a bibliai szövegrészekkel igazoltnak tekintették, hogy Jézus Dávidtól, vagyis Izráel ősi királyaitól származott. Nem csupán a keresztesek Szentföld-élménye, hanem a koldulórendek (ferencesek, domonkosok) megjelenése is erősítette az emberközelibb kultuszt. Nekik köszönhetően terjedtek el az alázatos Madonna ábrázolások. A Mária-kultuszban végbemenő változásoknak tudható be, hogy az anyaság presztízse, illetve a női szentek száma is megnövekedett a késő középkorban. A család szerepének növekedésével a késő középkor folyamán a nők szerepe is nagyobb hangsúlyt kapott a társadalomban.
Szent Anna harmadmagával a seckaui (Ausztria) bazilika oltárán. 1507. A legenda eredete Mária szüleinek, Annának és Joachimnak a nevét első ízben Jakab protoevangéliuma említette az i. sz. 2. században. A hivatalosan elfogadott (kanonizált) evangéliumok hiányosságait "kipótló" protoevangéliumot jól ismerték a keleti kereszténységben. A mű hatékonyan népszerűsítette a Mária gyerekkoráról szóló történeteket, és megteremtette a Szűzhöz kapcsolódó liturgikus ünnepeket. Nyugaton a protoevangélium latin fordítása Pszeudo-Máté evangéliumaként vált ismertté 550–700 között. A történet szerint Anna és Joachim idős házaspárként siratta meddőségét. Joachim áldozatot akart bemutatni a jeruzsálemi templomban, de terméketlensége miatt a főpap visszautasította őt. Joachim szégyenében nyája és pásztorai körében keresett menedéket. Anna is gyermekáldásért imádkozott: "Atyáink Istene, könyörülj meg rajtam, hallgasd meg könyörgéseimet, ahogy megáldottad Sárának méhét, és megadtad neki a fiát, Izsákot! … Jaj nekem, mihez is lettem én hasonlóvá?