Tételek és elsajátítandó tananyag Tájékoztatjuk Önöket, hogy az Igazságügyi Minisztérium elvégezte a jogi szakvizsga tételsorok felülvizsgálatát a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4. ) IM rendelet 5. §-ának (4) bekezdése alapján. A felülvizsgálat következtében az egyes részvizsgák tárgyainak tételei megváltoztak. Felhívjuk a szíves figyelmet, hogy a jogi szakvizsgára mindig a hatályos joganyag ismerete szükséges. nyomtatható változat
Érvénytelen vizsga esetén pótvizsgának van helye. Az írásbeli vizsgán a rendfenntartás a Szakvizsga Bizottság titkára által kijelölt vizsgabiztos feladata. A jelölt az írásbeli feladat megoldását - aláírásával ellátva - a feladatlappal együtt a vizsgabiztosnak adja át. Az írásbeli vizsgán a rendfenntartás a miniszter által kijelölt vizsgabiztos feladata. A jelölt a vizsgafeladat megoldását - aláírásával ellátva - a vizsgafeladattal együtt a vizsgabiztosnak adja át. Ha a jelölt az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. Súlyos szabálytalanság esetén, vagy ismételt eredménytelen figyelmeztetés után a vizsgabiztos a jelölt vizsgáját felfüggesztheti, és erről jelentést tesz a Szakvizsga Bizottság titkárának. Ha a jelölt az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi a vizsgabiztos a jelölt vizsgáját felfüggeszti, és erről jegyzőkönyvet készít. Felfüggesztett vizsga esetén pótvizsgának van helye. Felfüggesztés esetén az írásbeli vizsgát meg kell ismételni.
Az ismertető évenként történő felülvizsgálatáról az Igazságügyi Minisztérium gondoskodik. A Szakvizsga Bizottság minden év április 30. Az ismertetőt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján is közzé kell tenni. Az ismertető évenként történő felülvizsgálatáról az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium gondoskodik. A Szakvizsga Bizottság minden év április 30. napjáig a részvizsgákon számon kérhető joganyagról és a részvizsgatárgyak tételeiről ismertetőt ad ki, melyet a minisztérium honlapján is közzé kell tenni. Az ismertető évenkénti felülvizsgálatáról az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. A miniszter minden év július 31. napjáig a részvizsgákon az irányadó joganyagot és a vizsgatárgyak tételeit a minisztérium honlapján közzéteszi. Az ismertető évenkénti felülvizsgálatáról a miniszter gondoskodik. A megkezdett jogi szakvizsga öt év alatt tehető le; ha erre nem kerül sor, a jogi szakvizsga letételét újra meg kell kezdeni. Öt év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsgák érvényüket vesztik.
8. § A Szakvizsga Bizottság titkára gondoskodik arról, hogy az írásbeli feladat megoldását és a feladatlapot a vizsgabizottság tagjai - jelöltenként külön zárt borítékban - megkapják. A feladat megoldását a tárgykör szerint illetékes vizsgabizottsági tag értékeli. Ha az írásbeli vizsga nem megfelelő, a vizsgabizottság dönt, hogy a jelölt a részvizsga tárgyaiból szóbeli vizsgát tehet-e, vagy az írásbeli vizsgát meg kell ismételnie. Az írásbeli feladat megoldását és a feladatlapot a vizsgabizottság tagjai - jelöltenként külön zárt borítékban - kapják meg. A feladat megoldását a vizsgatárgy szerint illetékes vizsgabizottsági tag értékeli. Sikertelen írásbeli vizsga esetén pótvizsgának van helye. Szóbeli vizsga csak a sikeres írásbeli vizsgát követően tehető. 9. § A szóbeli vizsga a Szakvizsga Bizottság titkára által kijelölt három tagú vizsgabizottság előtt történik. A vizsgabizottság tagjai közül a Szakvizsga Bizottság titkára által esetenként felkért személy egyúttal a vizsgabizottság elnöke is.
(3) A jogi szakvizsgán elérhető eredmény a) kitűnő, ha a jelölt minden vizsgatárgyból jeles (5) érdemjegyet ért el, b) jeles, ha az érdemjegyek átlaga legalább 4, 50, c) jó, ha az érdemjegyek átlaga 4, 00-4, 49 között van, d) közepes, ha az érdemjegyek átlaga 3, 00-3, 99 között van, e) elégséges, ha az érdemjegyek átlaga 2, 99 vagy az alatt van. 11. § (1) * Sikertelen abból a vizsgatárgyból tett vizsga, amin a jelölt elégtelen érdemjegyet ért el. Ha a részvizsgán a jelölt egy vizsgatárgyból sikertelen vizsgát tett, a vizsgabizottság e vizsgatárgyból pótvizsgára utasítja; az írásbeli vizsga tárgyából tett sikertelen szóbeli vizsga esetén csak a szóbeli vizsgarészből kell pótvizsgázni. A második pótvizsga sikertelensége esetén újabb pótvizsgának nincs helye, a részvizsgát meg kell ismételni. A részvizsga megismétlésének van helye akkor is, ha a jelölt több vizsgatárgyból tett sikertelen vizsgát. (2) * A pótvizsgára utasított jelöltnek legkésőbb a pótvizsgára utasítás napjától számított hat hónapon belül a pótvizsgát teljesítenie kell.
A jogszabály mai napon ( 2022. 10. 08. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Az igazságügyminiszter feladat és hatásköréről szóló 41/1990. (IX. 15. ) Korm. rendelet 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. § * (1) * Jogi szakvizsgát az tehet, aki e rendelet szerint joggyakorlatot szerzett (a továbbiakban: jelölt). (2) A jogi szakvizsga célja, hogy a jelölt - a joggyakorlati idő eltelte után - számot adjon elméleti jogi ismereteinek, szaktudásának gyakorlati alkalmazásáról és jogértelmezési készségéről. (3) * A jogi szakvizsga egységes, bármely jogterületen és jogi munkakörben, okleveles jogász szakképzettséghez kötött álláshelyen önálló jogi munka végzésére jogosít. (4) * A jogi szakvizsgát az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szervezésében a jogi szakvizsga vizsgáztatóiból esetenként kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni. (5) * Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a jogi szakvizsga vizsgáztatóit (a továbbiakban: vizsgáztató) az elméleti és a gyakorlati jogászok közül 5 évre nevezi ki.
A vizsgabizottság elnöke felel a részvizsga szakszerű, a Rendeletben, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelő lebonyolításáért, a vizsgabizottság szabályszerű működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladata különösen: a) vezetni a részvizsgát és a vizsgabizottság zárt tanácskozását, b) a vizsgabizottság tagjait, valamint a jelölteket a szükséges tájékoztatással ellátni, c) a jelölt személyazonosságát ellenőrizni, d) a részvizsga eredményéről rövid szóbeli értékelést adni a jelölt részére, e) a sikeres részvizsgáról szóló tanúsítványt a jelölt részére átadni 2. A részvizsgákra a miniszter által meghatározott vizsganapokon 13. 00 órától kerül sor. A vizsgák helyszínéről a minisztérium munkatársa a vizsgabizottság tagjait a vizsgát megelőző héten elektronikus úton, míg a jelölteket a vizsga napján szóban, a részvizsga kitűzött időpontjáról szóló értesítésben foglaltak szerint tájékoztatja. 3. A vizsgabizottság tagjai a részvizsga napján a vizsga helyszínén kötelesek legkésőbb 12.
A miniszterhez érkező jelentkezések nyilvántartásba vétele az érkezés sorrendjében történik. Az ideiglenes bizonyítványon és az oklevélen, valamint más iraton a vizsgára bocsátás iránti kérelem ügyszámát kell feltüntetni. Az ideiglenes bizonyítványon és az oklevélen, valamint más iraton a jelentkezés ügyszámát kell feltüntetni. Az iratok kézbesítésére, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók. 16. § A korábbi jogszabályok alapján tett jogi szakvizsga az e rendeletben szabályozott jogi szakvizsgával egyenértékű. A korábbi jogszabályok alapján tett jogi szakvizsga vagy az állam- és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozat az e rendeletben szabályozott jogi szakvizsgával egyenértékű. A vizsga alól a korábbi jogszabályok alapján szerzett mentesítést a rendelet nem érinti. 17. § Ez a rendelet 1991. október 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Szakvizsga Bizottság jelenlegi elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak kinevezése megszűnik. Ha a jelölt a rendelet hatályba lépéséig az elővizsgát letette, a jogi szakvizsgát 1992. december 15. napjáig a korábbi rendelkezések szerint teheti le; a vizsgadíjra e rendeletet kell alkalmazni.