(2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. A Köznevelési Törvény láthatóan külön nevesíti, hogy a törvényes képviselő, illetve a szülő látja el a nevelés és oktatás feladatát (ezért köteles a gyermekkel mondjuk a külön élő édesapa is tanulni, ő is felel azért, hogy a gyermek leckéje legyen kész, felkészüljön az órákra). Itt jegyzem meg, hogy a nevelés, gondozás a kapcsolattartás során a különélő szülő feladata. Ha a Köznevelési Törvény keresőjébe beírja valaki a "törvényes képviselő" kifejezést, akkor láthatja, hogy a 3. §-on kívül a 41.
A javasolt szabályozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a házasság felbontását követően a közös szülői felügyelet automatikusan fennmaradna a szülők között, hanem arra lenne mód, hogy a bíróság –mérlegelve, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben –az egyik szülő egyoldalú kérelmére is határozhatna úgy, hogy a szülői felügyelet a házasság felbontását követően is közös marad. A közös szülői felügyelet elrendelése csak egy lehetőség, lényeges, hogy ennek fenntartása minden esetben a gyermek érdekével messzemenőkig összhangban álljon és semmiképpen ne okozzon zavart a gyermek fejlődésében, mindennapjaiban. Hangsúlyozandó, hogy a bíróságnak –a gyermek érdekére és a szülők körülményeire figyelemmel –továbbra is módja van arra is, hogy a szülői felügyelet gyakorlására csak az egyik szülőt jogosítsa fel vagy bizonyos szülői felügyeleti jogokat a szülők között megosszon. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a szülők a szülői felügyeletet különélésük esetén nemcsak oly módon gyakorolhatják közösen, hogy a gyermek egyikük háztartásában lakik és a másik szülővel hétvégenként tart kapcsolatot, hanem arra is van mód, hogy a szülők gyermekkel való tényleges kapcsolatának egyenlősége fennmaradjon.