(Alaptörvény 11. cikk (5) bekezdés) Hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz. (Alaptörvény 11. cikk (6) bekezdés, Eskütv. 1. § (1) bekezdés a) pont) 5 év (Alaptörvény 10. cikk (1) bekezdés) egyszer újraválasztható (Alaptörvény 10. cikk (3) bekezdés) Miniszterelnök A köztársasági elnöknek az Országgyűlés alakuló ülésén tett javaslata alapján. (Alaptörvény 16. cikk (3) bekezdés, (5) bekezdés a) pont) Nyílt (Ogytv. § (1) bekezdés) Az országgyűlési képviselők több mint felének szavazata (Alaptörvény 16. cikk (4) bekezdés) Ha a miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg. (Alaptörvény 16. cikk (6) bekezdés) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz. (Alaptörvény 16. cikk (9) bekezdés, Eskütv. § (1) bekezdés a) pont) Legkésőbb az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásáig. (Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés a) pont) Házelnök, az országgyűlés alelnökei és a jegyzők Az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek indítványára, a korelnök javaslata alapján.
(MNB tv. § (6) bekezdés) A hivatalba lépés alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz. (MNB tv. § (7) bekezdés) 6 év (MNB tv. § (4) bekezdés c) pont) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnöke és 4 tagja A tagokra az Országgyűlés kulturális kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot. (Média tv. 124. § (3) bekezdés) A Hatóság köztársasági elnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. (Média tv. 125. § (1) bekezdés) Egyidejű, listás szavazás. (Média tv. § (1) bekezdés) A jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada. (Ogytv. 61/A. § (2) bekezdés j) pont) Az új tag megbízatása a Médiatanács korábban megválasztott tagjai megbízatásának hátralévő idejére szól. (Média tv. § (6) bekezdés) A Médiatanács elnöke és tagja az Eskütv. szerint esküt tesz. (Média tv. 128. § (2) bekezdés) (Média tv. § (1) bekezdés, Média tv. § (5) bekezdés) A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság elnöki megbízatásának időtartamához kötött, kivéve, ha a Hatóság elnökét a törvényben meghatározott határidőig nem választja meg a Médiatanács elnökévé az Országgyűlés.
(Média tv. § (3) bekezdés) Ogytv. § (1) bekezdés) (Ogytv. § (2) bekezdés g) pont) A kuratórium 6 tagját az Országgyűlés egyenként választja meg. (Média tv. § (1) bekezdés) A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja. (Média tv. § (6) bekezdés) A kuratórium Országgyűlés által választott tagja az Eskütv. szerint, elnöke és delegált tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az Eskütv. szerinti szöveggel esküt tesz. (Média tv. § (7) bekezdés) 9 év, a választott és a delegált tagok mandátuma azonos időpontban, előbbiek Országgyűlés általi megválasztásának napjától számított kilenc év eltelte után jár le. (Média tv. § (10) bekezdés) Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke és az Országgyűlés által választott 2 tagja Személyükre az országgyűlési képviselők legalább egyötöde írásbeli ajánlással tesz javaslatot. (NEBtv. § (3) bekezdés) (NEBtv. § (2) bekezdés q) pont) Az Országgyűlés a bizottság választott tagjait és elnökét a megválasztásukhoz szükséges feltételek megvizsgálását követően, az Országgyűlés kutatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága véleményének ismeretében választja meg.
(Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés a) pont, Ogytv. 10. § (1) bekezdés a) pont) Háznagy A házelnök javaslatára (Ogytv. 7. §) A választás az Országgyűlés alakuló ülésén történik. Nincs (Eskütv. § (1) bekezdés a) pont) Legkésőbb az új Országgyűlés megalakulásáig. § (2) bekezdés a) pont) Országgyűlési bizottság elnöke, alelnöke és tagjai A képviselőcsoport-vezetőknek az érintett független képviselők véleményét is mérlegelő indítványaira figyelemmel a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek. (Ogytv. 18. § (2) bekezdés) A benyújtott határozati javaslatról vita nélkül határoz az Országgyűlés. (Ogytv. § (4) bekezdés) (Alaptörvény 4. 19. § (1) bekezdés c) pont) Az Alkotmánybíróság elnöke A megválasztott alkotmánybírák közül választja meg az Országgyűlés. (Alaptörvény 24. cikk (8) bekezdés) (Ogytv. § (1a) bekezdés) Az összes országgyűlési képviselő kétharmada. Megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz. Alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig. Az Alkotmánybíróság tagja Az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot.
(MNB tv. 14. § (5) bekezdés) A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik. (MNB tv. § (6) bekezdés) Az Országgyűlés az elnökről nyílt szavazással dönt. A tagokról az Országgyűlés nyílt szavazással, egyszerre, egy csoportban dönt. A jelen lévő országgyűlési képviselők többsége. Felügyelőbizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgárt lehet jelölni. (MNB tv. § (7) bekezdés) Az elnök és az Országgyűlés által választott tagok a megválasztásukat követően az Országgyűlés előtt esküt tesznek. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása azon év december 31. napjáig tart, amely évben az Országgyűlés megbízatása megszűnik. (MNB tv. § (8) bekezdés) MNB Monetáris Tanácsának tagja A tagok választására és felmentésére az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot az Országgyűlés számára. (MNB tv. § (11) bekezdés) A Monetáris Tanács tagjának javasolt személyt az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága meghallgatja.
Ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a megbízatás feltételeinek megszűnése miatt, összeférhetetlenség esetén, lemondással vagy a tag halálával szűnik meg, helyébe a póttagok megválasztására irányuló indítványban a soron következő póttag lép. Póttag hiányában a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot és póttagokat választ. Ha nem került sor a választási bizottság új tagjának, póttagjának megválasztására, a határidőben nem megválasztott tagra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint kell eljárni. (Ve. 35. §) A választási bizottság tagja a megválasztását vagy bejelentését követő öt napon belül esküt vagy fogadalmat tesz. (Ve. 37. § (1) bekezdés) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és póttagja az Országgyűlés előtt az Eskütv. szerinti esküt vagy fogadalmat tesz. (Ve. § (3) bekezdés) Ha az eskü vagy fogadalom letételére nem került sor határidőben, az Országgyűlés helyett az Országgyűlés elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni. (Ve.
(Média tv. § (7) bekezdés, Média tv. 216. § (8) bekezdés) Hungarikum Bizottság Országgyűlés által delegált 4 tagja Az Országgyűlés a mezőgazdasági ügyekért felelős bizottság javaslatára három – két kormánypárti és egy ellenzéki – tag, a nemzetiségeket képviselő bizottság javaslatára további egy tag delegálásáról dönt. (Hungarikum tv. § (3a) bekezdés) A tagot az őt delegáló személy vagy szervezet a bizottsági tagságából indokolás nélkül bármikor visszahívhatja, és helyére új tagot delegálhat. (Hungarikum tv. § (3) bekezdés) Határozatlan időre, de a delegáló szervezet indokolás nélkül bármikor visszahívhatja. Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma Országgyűlés által választott 6 tagja A kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. (Média tv. 86. § (2) bekezdés) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított nyolc napon belül meg kell tartani.
Ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) mellett a Magyar Demokrata Fórum (MDF) is támogatta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) viszont nem, mégpedig azért, mert attól tartottak, hogy a volt kommunista politikust, az akkoriban komoly népszerűségnek örvendő Pozsgay Imre államminisztert választották volna meg. (Ő volt az a vezető szocialista politikus, aki először nevezte ′56-ot "ellenforradalom" helyett népfelkelésnek. ) Azonban az SZDSZ és a Fidesz, majd a hozzájuk csatlakozó FKGP és MSZDP kezdeményezésére 1989. november 26-án – az emlékezetes négy igenes – országos népszavazáson az állampolgárok úgy döntöttek, hogy csak az országgyűlési választások után legyen a köztársasági elnök megválasztása, mégpedig közvetett módon, a parlament által. Ennek ellenére 1990. március 1-jén a még régi összetételű Országgyűlés ismét a közvetlen elnökválasztást iktatta törvénybe, annak időpontját az új parlamenti választások utánra időzítve. A paktum után jött Árpi bácsi 1990 tavaszán a választás a jobboldal győzelmét hozta, a kormányzásra készülő MDF a legerősebb ellenzéki párttal, a SZDSZ-szel 1990. április végén megkötött paktumban abban is megállapodott, hogy a parlament válassza meg az államfőt, és megegyeztek a leendő államfő személyében is.
(Bszi. 66. §) A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére a korábbi elnök megbízatási ideje lejártát megelőző 3 hónapon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon tesz javaslatot. (Bszi. 67. § (1) bekezdés) A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja. Azt a jelöltet, akit sikertelen választás után a köztársasági elnök újra jelöl, nem kell ismét meghallgatni. A választást a jelöltállítástól számított 15 napon belül meg kell tartani. Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb 30 napon belül új javaslatot tesz. (Bszi. § (3) és (4) bekezdés) 9 év, nem újraválasztható. (Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdés, Bszi. §) A legfőbb ügyész (Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdés) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül választja az Országgyűlés. Az ügyészi kinevezés feltételeit az Üsztv. III. fejezete tartalmazza. Megválasztása után az Országgyűlés előtt az Üsztv. 16. § (3) bekezdése szerint kiegészített szövegű esküt tesz.