Innét van, hogy a szél egenlő nyomási különbségek mellett a tengeren erősebb mint a szárazföldön és hogy eltérítése a felső rétegekben nagyobb. Az itt említett erők együttes hatása határozza meg a légáramlás irányát és erősségét. A kapcsolat a levegő nyomása s áramlása között már az előrebocsátottakből is kiderül. E kapcsolatot Buys-Ballot általános széltörvényben fejezte ki 1857., mely az újabb meteorologiában alapvető jelentőségre jutott. A róla elnevezett széltörvény igy hangzik: 1. A szél erőssége arányos a nyomási különbségekkel. 2. Ha háttal fordulunk a szélnek, akkor tőlünk bal felől és kissé elől van az alacsony légnyomás, mögöttünk jobb felől pedig a magas légnyomás (az északi félgömbön). A széltörvény arra képesít, hogy a légnyomás eloszlását ismerve, minden helyről meg tudjuk mondani az elméletileg hozzá tartozó szelet. Egyébként az időjárási térképek igazolják az izobárok és a szélirány közötti kapcsolat helyességét. A Föld szélviszonyairól a régibb meteorologusok egy még a közelmultban is nagyon elterjedt elméletet vallottak, melynek utolsó hirneves képviselője Dove volt.
Tornádó – Más néven forgószél, gyakran hurrikánok kísérője Észak-Amerikában. Orkán – 117 km/h fölötti sebességű szél. Passzátszél – A földi légkörzés trópusi övezetének szélrendszere. Elnevezett szelekSzerkesztés Szélrózsa. Az uralkodó szelek nevei a Mediterráneumban: Északi szél – Tramontana, Északkeleti szél – Grecale, Keleti szél – Levante, Délkeleti szél – Scirocco, Déli szél – Mezzogiorno, Délnyugati szél – Libeccio, Nyugati szél – Ponente, Északnyugati szél – Maestrale[1] Sok szél ismétlődik bizonyos körülmények hatására. Ezek gyakran önálló nevet kapnak.
És mivel az izobárok (l. o. ) egyazon nivóban mutatják a nyomáskülönbségeket, a szélirány merőleges volna az izobárokra, azaz egybeesnék a gradienssel. A Föld forgása azonban a levegő mozgását kitéríti ebből az irányból, még pedig az északi félgömbön jobbra, a délin balra. Az északi szélből tehát lesz északkeleti, az északkeletiből keleti (az északi félgömbön). Az eltérítés nagysága a földrajzi szélesség sinusával arányos, tehát a sarknál legnagyobb, az egyenlítőnél legkisebb. Szintugy nő az eltérítési szög a szél sebességével is. A levegő mozgásánál azonkivül fellép a központfutó erő, melynek eltérítő hatása a szélirány (pálya) görbültségével négyzetes és a szélsebességgel egyszerü arányban nő. A Föld forgása és a központfutó erő egyértelmüen hat a ciklonális mozgásnál s ellenkező értelemben az anticiklonális mozgásnál; a kettőnek összes hatása a szerint nagyobbítja v. kisebbíti az eltérítési szöget. Hozzájárul még a levegő tehetetlensége és a mozgásnál fellépő surlódás. A surlódás ugy az eltérítést mint a szélsebességet csökkenti.
", "Éjszakai mályvacukor étert áraszt", "Hóvihar, hóvihar", "Jöjjön a vihar! ", Valamint "Ellenséges forgószelek" és kamikaze, mind nem emlegeti az éjszaka, a változás szele végre (egyáltalán nem akarok emlékezni Északnyugatról) - mindezt dalokból és versekből tudjuk. Kíváncsi vagyok, nyerne-e többet a költészet, ha a szelek összes lehetséges nevét felhasználná, és számtalan ilyen van. Az irodalomkritikusok természetesen kiszámolták, hogy az orosz irodalom minden klasszikusának körülbelül hány olyan kijelentése van, amely megvalósítja a szél képét. Kiderül, sok - több mint ötven. És van európai irodalom is. Mi a helyzet a kínai költészettel? És a japán? Az átlagember megelégszik a szelek különböző definícióinak kis halmazával. Mindannyian tudunk a hóviharról, hóviharról, hóviharról. A HURRIKÁN az indiánok nyelvéből származott (igaz, van egy másik változat is a szó türk eredetéről, de Közép-Amerikában a viharokat és viharokat a kiche törzsek körében Hurakan - a mennydörgés féllábú istene - okozta.
Az ábrán felülről lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd az alacsony nyomású poláris front következik. A légkör függőleges metszetében itt található a ciklonális frontális felemelkedés, ennek következtében ez egy csapadékos terület. Ettől délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítő. A térítőn magas nyomás uralkodik, ezért itt leszálló áramlás található, és a párolgás az uralkodó hidrológiai folyamat, ezért ez a régió száraz. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítői szélcsendes övig. Az ITCZ jelzi a Trópusi Konvergencia Zónát (Intertropical Convergence Zone), ahol az ÉK-i és DK-i passzátok találkoznak. Itt az erős emelő hatás miatt viharok, hurrikánok keletkezhetnek. Itt alacsony légnyomás uralkodik, és jelentős csapadék hull. A déli féltekén hasonló a helyzet, ugyanazok az övek találhatók meg, mint az északin. A nagy földi légkörzés[szerkesztés] A bolygónk forgásából adódóan három egymásba kapcsolódó szélrendszer alakult ki.
Következő, kínálunk Önnek elbeszélés gyerekeknek, amiből könnyen megértik, miért fúj a szél. Hogyan magyarázzuk el egy gyereknek, hogy miért fúj a szél? Mielőtt belekezdesz a történetbe, magyarázd el a gyereknek, és még jobban mutasd be – ha anyád hajszárítójával melegíted ballon, akkor még jobban felfújódik és felfelé kezd emelkedni. Ha utána hűtőbe teszed, vagy télen kiviszed a szabadba, akkor ismét lecsökken a mérete és lesüllyed. Miért történik ez? Igen, mert a levegő melegítéskor könnyebbé válik, lehűlve pedig nehezebbé válik. Ezenkívül a baba könnyebben elmagyarázza, hogy a szél ugyanaz a levegő. És fúj, mert a levegő meleg országok feltámad, és a hideg északi szél azonnal elszáll a helyére. A szél a meleg és hideg levegő állandó, véget nem érő mozgása. A könnyebb megértés érdekében analógiát vonhat a vízzel is. Minden gyermek legalább egyszer látta, hogyan folyik a víz a folyóban. A szél pedig pontosan ugyanazok a folyók, csak a levegő, amelyek folyamatosan körbefolynak az egész földgömbön.
Harmattan a Szaharából a Guineai-öbölbe fújó északkeleti passzátszél helyi neve; port, magas hőmérsékletet és alacsony páratartalmat hoz. a khamsin analógja Közép-Afrikában. Eblis ("porördög") a felforrósodott levegő hirtelen felemelkedése egy nyugodt napon forgószél formájában, amely homokot és egyéb tárgyakat (növényeket, kis állatokat) visz nagyon magasra. Egyéb helyi szelek: poros déli vagy délnyugati szél fúj Afganisztánból az Amudarja, Szirdarja, Vakhsh völgye mentén. Gátolja a vegetációt, homokkal és porral tölti fel a mezőket, lebontja a termékeny talajréteget. Kora tavasszal záporok és fagyok kísérik, ami tönkreteszi a gyapotpalántákat. Télen néha ónos eső kíséri, és a síkságon fogott állatállomány fagyhalálához és halálához vezet. erős szél a Kaszpi-tenger felől, megugrásszerű áradásokat hozva a Volga alsó szakaszára. délkeleti passzátszél a Csendes-óceánon (például Tonga szigeteinél). Cordonaso erős déli szél Mexikó nyugati partja mentén. a Chile partján a Csendes-óceán felől fújó tengeri szellő Valparaiso városában délután különösen erős, ami még a kikötői tevékenységet is felfüggeszti.
E zónák határán - a szubtrópusi gerinc és a sarki front - úgynevezett nyugodt területek találhatók. Ezekben a zónákban gyakorlatilag nem fúj a szél. Itt a levegő mozgása főleg függőlegesen történik. Ez magyarázza a zónák megjelenését magas páratartalom(a sarki front közelében) és sivatagokban (a szubtrópusi gerinc közelében). TrópusokA bolygó ezen részén a passzátszelek nyugati irányban fújnak, közelítve az egyenlítőt. Ezen légáramlatok állandó mozgása miatt a Föld légköri tömegei keverednek. Ez jelentős mértékben megnyilvánulhat. Így például a passzátszelek átvonulnak Atlanti-óceán, vigye port az afrikai sivatagi területekről Nyugat-Indiába és Észak-Amerika egyes részeire. A légtömeg képződés helyi hatásaiHa megtudjuk, miért fújnak a szelek, meg kell említeni bizonyos földrajzi objektumok jelenlétének hatását. A légtömegek kialakulásának egyik helyi hatása a nem túl távoli területek közötti hőmérsékletkülönbség. Kiválthatja a különböző fényelnyelési együtthatók vagy a felület eltérő hőkapacitása.
A meteorológiában általában a m/s-ban, illetve egyes területeken csomóban adják meg. 1 m/s 1, 944 csomónak felel meg. Meteorológiai szövegekben a Beaufort-skálát használják a szél sebességének jellemzésekor. Magyarországon a legnagyobb szélsebességet, 172 kilométer/órás széllökést, 2010. december 9-én mérték az Országos Meteorológiai Szolgálat kab-hegyi mérőállomásán. [2] A szél irányaSzerkesztés 32 szelvényre osztott anemográfiai széldiagram 1740-ből, hat nyelven (német, holland, olasz, latin, francia és spanyol) A szél irányát mindig az az égtáj adja meg, ahonnan a szél fúj. A keleti szél tehát azt jelenti, hogy a szél kelet felől nyugat felé fúj, azaz kelet felé fordulva szembe fúj a szél. A szél irányát gyakran jellemzik fokkal is. A 0° jelenti az északi, 90° a keleti, 180° a déli, 270° a nyugati szélirányt. Ez tovább bontható. A meteorológiában általában a 10°-os pontosság használatos. A szelek irányának szabályosságát először Kolumbusz Kristóf figyelte meg 1492-ben. Utazása során először a keleti passzát szelet használta fel, majd észak felé hajózva egy nyugati széllel tért haza.