Ezen túl a diólevélnek évezredek óta ismert összehúzó - asztringens - hatása van a hámszövetekre. Összehúzza a nyálkahártyát, megszünteti a szivárgó vérzéseket. Tehát a fertőzött, károsodott - külső vagy belső - hámszövetek újrafertőződését az összehúzó hatás gátolja meg. És ezután az emberi szervezet természetes gyógyulási, regenerálódási képessége fejezi be a gyógyítást. Természetesen, a diólevél nem csodaszer. Az a tény, hogy sikerrel alkalmazható a legkülönbözőbb bőrproblémák esetén is, a szájüreg, a torok, a garat és az egész emésztőrendszer igen sok problémája esetén is, mind ugyanarra a hatásmechanizmusra vezethető vissza. A diólevél hatóanyagai az élőlények egész sorára mérgező, élettevékenységet gátló hatással vannak. Nemcsak a diófa alatt növő gyomnövények túlnyomó részére, hanem rovarokra, férgekre, gombákra, még baktériumokra is. De az emberre nem. A július-augusztusban begyűjtött, már kifejlett egészséges levél, vagy a diószüretkor szeptemberben begyűjtött kopács megszárítva és feldarabolva alkalmas forró vízzel tea készítésre.
A gyakorlatban olyan keverékekbe teszem bele a levelet, ahol vizelethajtó gyógynövény kell. Pl. izületi nyavalyák, izomláz, salaktalanítás. A levelet tavasszal a lovak kétpofára eszik, virággal együtt. Fõleg a frissen ellett kancák. Nyilván az ásványi anyag, vitamin és cukortartalom miatt. Amúgy a gyökér az epe-máj mûködésre hat, ami a gyakorlatban az étvágyjavításnál, emésztés javításánál használható. önmagában elég gyenge, inkább keverjük. Szia, Zsófi #174 Közzétéve 2007 október 29. - 16:46 Végre él a PITYPANGOS LEGELÕ -link. #175 ágnes1980 Új vendég 16 hozzászólás Közzétéve 2007 október 30. - 13:36 Engem a diófalevél hatása érdekelne. Már több helyen utánnanéztem, de nem találok egyértelmû választ, hol káros, hol hasznos... Az egyik lovam egyész nyáron metszette a diófát, olyan volt mint egy zsiráf Most meg hogy hullik a levele, a reggeli elõtt elmajszol belõle egyet-kettõt. Eddig semmi baja nem volt tõle, de azért megkérdezem, hogy nem-e hosszú távon károsítja a belsõt????? #176 Közzétéve 2007 november 3.
Június végére már túlérett befõtt szempontból. Gyomorkeserû zöld dióból A már jól kifejlôdöt, de még puha héjú, tehát szeletelhetô diók használhatók. Hozzávalók: 1 liter szesz (a 96 fokos az ideális, de a 86 fokos is használható), 30 szem zöld dió, egy evôkanál kálmos gyökér, fél szerecsendió, 5 szem szegfûszeg, egy k. k. ánizs, egy k. fahéj, egy k. kardamom (ez el is maradhat), fél kilogramm cukor, víz, 1 narancs héja feldarabolva. Elkészítése: a zöld diókat felszeleteljük, egy uborkásüvegbe tesszük és ráöntjük a szeszt. A fûszereket kissé megtörve belérakjuk. Három hétig meleg helyen tartjuk, és naponta vagy kétnaponként megkavarjuk, majd leszûrjük. A diót újra felöntjük kevés vízzel (éppenhogy elfedje), egy-két napig így hagyjuk, hogy a víz kivonja a maradék szeszt. Majd ezt is hozzáadjuk a többihez. A cukorból erôs szörpöt készítünk, csak annyi vizet teszünk, amíg a cukrot elfedi. Felfôzzük, lehûtjük és a leszûrt diókivonathoz keverjük. Ízlés szerint állítjuk be a szesz erôsségét és az édességet.
Nem sorolom fel, többnek magyar neve sincs. Az újabb vizsgálatok tehát igazolják a régi, népi tapasztalatokat, és azok magyarázatát adják. A diókopáncs külsőleg és belsőleg egyaránt hatékony a sebek begyógyításában. A dió zöld burkát használhatjuk gyógyászati célra, mert a feketén begyűjtött burokmaradvány már veszít értékes beltartalmából. Már nincs C-vitamin tartalma, ami a zöld kopáncsban bőven van. Csersavtartalma is lecsökken. A zöld dióburkot diószüretkor nyerhetjük nagy mennyiségben, amikor elsősorban a vert, rázott dió egy részén rajta van még, de már könnyen lefejthető. Ha még jobb minőségű alapanyagot szeretnénk házipatikánk számára, akkor már az érés előtti állapotú diókról is lefejthetjük késsel, körbevágva. Augusztusban, szeptemberben. A feketedő és a romló foltokat vágjuk ki, ne használjuk fel. Vékony rétegben terítsük ki a napon, úgy szárítsuk meg. Szárító berendezést, kemencét is használhatunk, de a hőfok 40 C°-nál ne legyen magasabb, a kopáncs C-vitaminjára is tekintettel.
Ideg- és izomvédő, serkenti a növekedést, a csont- és vérképzést. Szívizomgyengeség ellen, az immunrendszer támogatására és a prosztata védelmére is ajánlják. Lábadozó betegeknek dióval gazdagított étrendet javasolnak. Néhány szem hatékonyan csillapíthatja az étvágyat, egy magas zsírtartalmú, nehéz étkezés után pedig normalizálhatja a koleszterinszintet. Rendszeres fogyasztása rendben tartja a beleket, normalizálja a bélműködést. Étvágytalanság ellen is jó, serkenti a máj működését, még zsírszegény diéta mellett is ajánlják. A dió többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amelyek segíthetnek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, hozzájárulhatnak az erek állapotának javulásához; csökkentik a "rossz", azaz LDL koleszterin és növelik a "jó", azaz HDL koleszterin arányát. Szintén a többszörösen telítetlen zsírsavaknak köszönhetően támogatja az agyműködést, növeli a koncentrációképességet. Ha fáradtak vagyunk, vagy csökken a figyelmünk, étkezések közötti időben kevés dió fogyasztásával gyorsan magunkhoz térhetünk.
Antimikrobális, összehúzó hatású. Szájnyálkahártya-gyulladásra, fogínygyulladásra jó. Gyógyteaként és gyomorkeserûként is használják. " #180 LANDGRAF 2. 722 hozzászólás Közzétéve 2007 november 5. - 11:00 Én ugyan a gyógyitás más ágával foglalkozom, de azért az mindenképpen érdekes, hogy a lovak, és az állatok, úgy általában megtalálják azt a növényt ami a problémájukra jó! Csak olvasni kell tudni... diófa levél-gyomorproblémákra jó-talán a tak. van baj? - nem kellene átvizsgálni esetleg változtatni? Érdeklõdõm és nem személyes! #181 Közzétéve 2007 november 5. - 11:02... hogy a lovak, és az állatok, úgy általában megtalálják azt a növényt ami a problémájukra jó!.... Ebben van valami #182 Közzétéve 2007 november 5. - 12:20 Ne csak a lovakra gondoljunk! Zölddió-befõtt Hozzávalók: 1 kg lehetõleg egyforma nagyságú zöld dió 2 evõkanál 100%-os ételecet kb. 1, 5 l víz 1 kg cukor 8-10 db szegfûszeg fél-fél narancs és citrom héja 0, 5 dl rum Elkészítés: A zöld dió akkor jó befõttnek, ha belül még puha.
A lehullott zöld dióburok és a lehullott diólomb bomlása során is szabadul a környezetbe juglon, ami a talajban pl. a talajvízzel terjed is. A juglon a talajból kerül a károsodó növényekbe, azok gyökere szívja fel. Az érzékeny növények juglonmérgezési tünetei (külön-külön vagy együttesen) a következők lehetnek: Növekedésük csökken A levelek sárgulnak, barnulnak, csavarodnak A növények hervadnak, vagy csak egy részük, vagy az egész Idővel elpusztulnak Vízszállító szöveteik elszíneződnek Azonban ez csak az egyik hatása a diófának. Az emberre gyakorolt hatása lényegesen kedvezőbb, mi több nagyon sokoldalúan felhasználható gyógy szer. A régiek nem véletlen tisztelték, hiszen nem csak termése, hanem levele is igazi elixírnek számított. A diófa friss leveleit gyűjtjük júniusban, a zöld diót június közepén, a zöld dió burkát közvetlenül az érés előtt mielőtt megbarnul, az érett termést pedig szeptemberben. Minden része kedvező élettani hatású: Diólevél: A diólevélből főzött tea igen hatásos szer emésztési zavarok, így székrekedés, étvágytalanság esetén, továbbá nagyszerű vértisztító.
Én 2 db 5 literes üveggel szoktam készíteni, a lejjebb leírt hozzávalók erre a mennyiségre szólnak. 2 héten keresztül minden nap kétszer leöntjük a vizet róla, kicsit átmossuk, majd feltöltjük újra tiszta vízzel. Hűvös helyen érleljük. 2 hét elteltével a szinte teljesen megfeketedett diót átmossuk, majd egy lábasba tesszük. Egy deciliter 10 százalékos ecetet, és annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje a gyümölcsöt. Felforraljuk, majd ezt a levet is leöntjük róla. A dió megpuhul, és még feketébb lesz. Újra felöntjük vízzel, hogy ellepje, és hozzá adunk (2 db 5 literes üvegre számolva) 1 kg cukrot, kis darab fahéjat 10 szem szegfűszeget 1 teáskanál citromsavat. Felforraljuk, majd a levében pihenni hagyjuk másnapig. Másnap, és harmadnap újra felforraljuk, és pihenni hagyjuk következő napig. Negyedik napon felforraljuk, majd kisebb, tetszőleges méretű tisztára mosott, sterilizált (én forró sütőben szoktam) üvegekbe szedjük, és tele töltjük a forró sziruppal. Aki szereti, még a tetejére önthet 3 cl rumot.
Eredményesen alkalmazhatjuk cukorbetegség és sárgaság ellen is. A diólevél főzete, fürdő vízbe keverve igen hatásos minden görvélykóros és angolkóros megbetegedés, csontszú és csontritkulás, valamint gennyes körömgyulladás ellen. Tejkiütés, fej-koszmó, és rüh esetén zöld dió levelének főzetével mossuk le az érintett helyeket, az eredmény hamarosan megmutatkozik! Az ilyen főzettél történő lemosások, illetve fürdők pattanások, gennyes kiütések, lábizzadás és fehérfolyás esetén is segítenek. Szájpenész-, a fogíny, a torok és a gége megbetegedésekor öblögessünk vele. Erős hajhullásnál is használhatjuk, alaposan dörzsöljük be vele a fejbőrt. Teakészítés: 1 púpozott teáskanál apróra vágott diólevelet 1 liter forró vízzel leöntünk, rövid ideig állni hagyjuk. Adalék fürdővízhez és lemosáshoz: teljes fürdőhöz 100 gramm, lemosáshoz egy púpozott teáskanálnyi összeaprított levelet veszünk 1 liter vízzel. Erős főzethez dupla mennyiséget veszünk. Zöld-dió: A zöld-dióból kiváló diólikőr készíthető, amely tisztíja a vért és erősíti a gyomrot tisztítja a májat, a gyomrot és a vért megszünteti a gyomorgyengeséget és a bélpangást Ezenkívül egészen kiváló szer sűrűvérűség ellen.