A munkahelyi megjelenésre vonatkozó korlátozások is érintik a munkavállaló személyiségi jogait, így az erre vonatkozó szabályok nem jelenthetnek indokolatlan beavatkozást a munkavállaló magánszférájába. Ide tartoznak különösen a különböző tiltó szabályok, amelyek például vallási jelképek, hagyományos öltözetek viselését zárják ki a munkahelyen. Ha a munkáltató ilyen rendelkezéssel él, annak meg kell felelnie a törvény szerinti szükségességi-arányossági tesztnek. Az öltözködésre vonatkozó szabályokat a fenti keretek között a munkáltató egyoldalúan, munkáltatói szabályzatban állapíthatja meg. Magyarországon egyelőre nincs kialakult gyakorlata a munkahelyi öltözködéssel kapcsolatos költségtérítési és személyiségi jogi kérdéseknek. Mindazonáltal tipikusan olyan kérdésről van szó, amelyet célszerű a munkavállalókkal (üzemi tanáccsal, szakszervezettel) egyeztetve bevezetni, hiszen a nem eltalált követelményrendszer felesleges kényelmetlenséget okozhat a munkatársaknak, ami – még ha a törvény szerint nem is jogellenes – biztosan visszaveti a munka hatékonyságát.
A munkavállalók háromnegyede szerint nem fontos hogy, milyen ruhában járnak dolgozni. Egyes munkaadók azonban másként gondolkodnak, szerintük meg az üzleti partner szempontjából is fontos lehet egy szép selyemsál, divatos kosztüm és az elegáns cipő. A több mint 2400 internetező bevonásával készült kutatásából kiderült, hogy a munkavállalók 51 százalékánál vannak kötelezően betartandó munkahelyi öltözködési szabályok, úgymond dresscode-ok, ennek ellenére csak 9 százaléka kap ruhapénzt munkáltatójától. Azt is megállapították, hogy a ruházati előírások betartása kifejezetten előnyösen hat a csapatszellemre, a produktivitásra és kellemesebb légkört is biztosít. Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását! Csinosan a munkahelyeken: hol lehet kötelező az öltözködési etikett? A kutatásból kiderült az is, hogy komolyan befolyásolja a dolgozók mindennapi munkateljesítményét, hogy miként választják meg az öltözéküket. Ez leginkább az irodai stílust képviselők, a 30 év alattiak, valamint a felső- és középvezetők esetében jellemző – mutatott rá Páthy-Dencső Blanka, a senior piacelemzője a Kossuth Rádió Napközben című szerdai műsorá második munkáltató szerint van írott vagy íratlan szabály arról, hogy miként kell munkába járni, ám ehhez anyagi segítséget kevésbé nyújtanak.