A "hivatalosság" (mely magyar részről kezdetben megelégedett Jovan Jovanović Zmaj, a 19. századi romantikus, valamint a magyar szereplőket és motívumokat a maga körébe vonó népköltészet átültetésével) kevéssé volt fogékony olyan lírára, amelynek művelői a modern francia irodalom felé fordultak. Ady franciás érdeklődése vita tárgya lett, a modernség képviselői pedig harcban a hivatalossággal, önnön legitimációjukért küzdöttek, saját irodalom- és világirodalomfelfogásuk elismerését kívánták elérni. Köztük Ady Endre volt az (mint volt róla szó), akinek költői programjában (új időknek új dalai) helyet kapott a dunatáji népekkel való együttgondolkodás, a "nemzetiségi" problémák méltányos—demokratikus kezelése. Mindkét célkitűzés: az európai modernséggel együtthaladás és a dunatáji népekkel való szövetkezés erőteljesen visszhangzott a szerb költészetben, és ennek következménye Ady lírájának olyan szerb értékelésében volt érzékelhető, mely Adyt fenntartás nélkül az európai modernség élvonalában látta.
Lángra lobbantja szívünket, és békét teremt az elménkben. Te ezt tetted velem, és remélem, én is ezt tettem veled. (Szerelmünk lapjai c. film) - Pont jókor jössz, mert ez a nap legjobb része. - Melyik az a rész? - Az, amikor te meg én mi leszünk. (Micimackó c. mesefilm) Figyelj 'matató'! Bánj úgy a hölggyel mint egy királynővel. Mert Te barátom, megtaláltad a tökéletes nőt! Ha valaha olyan szerencsés lennék, hogy megtalálnám a tökéletes nőt, minden nap virágot adnék neki. Nem akármilyen virágot, érted?! Orchidea a kedvence, a fehér. És az ágyba reggeli. Hat vekni búzapirítós, mindkét oldalon megvajazva, héj nélkül, úgy szereti. Az én vállamon kisírhatná magát, a barátja lennék és minden nap arra gondolnék, hogy hogyan nevettessem meg. Csodálatos a nevetése.... Úgyértem, hogy én ezt csinálnám, ha neked lennék. De nem vagyok, úgyhogy Te csináld. (Madagaszkár 2 c. rajzfilm) Szeretlek, mint a folyó, amely magányosan és gyengén indul útnak a hegyen, aztán elkezd növekedni, csatlakozik más folyókhoz, és végül már nincs az az akadály, amit ne tudna leküzdeni, hogy eljusson oda, ahova akar.
Ugyanakkor a két- és többnyelvűség nem pusztán a szerb modernség képviselőinek megkülönböztető sajátossága, Todor Manojlović mellett például Veljko Petrovićnak, aki csak egy darabig haladt együtt az irodalom és irodalmi gondolkodás megújításán munkálkodókkal (például Adyval), hanem hasonló jelenségek a magyar művelődést is jellemzik: Zalai Béla magyar írói körökből indult, hogy a német nyelvű bölcselet művelője legyen, Balázs Béla és Lukács György későbbi nagyívű pályáját a német kultúrában német egyetemi stúdiumaival, elmélyülését a német irodalomban magyar nyelvű esszéivel alapozta meg. És általában: a magyar irodalmi modernség a világirodalom újfajta szemléletével, a maga válogatási ajánlataiban igazolta saját modernségének jogosultságát, akár a szerb.