Voigt Vilmos részletes elemzései rámutatnak arra, hogy lírai népdalszövegeinkben gyakran találkozhatunk ezzel a helyszínnel a szerelem élettereként. Több dalban előfordul, hogy a szerelmesek hajnalban egy kertben találkoznak, vagy a lány harmatos kertben virágot szed, stb. Voigt Vilmos nemcsak népdalszövegeket, hanem prózai folklórszövegeket is vizsgál. Megállapítja, hogy ezekben általában a mágikus kert motívuma jelenik meg, amikor is a hős egy csodálatos, természetfeletti kertben talál rá a szerelemre (Voigt 1970, 53). A kert az ilyen szövegekben nemcsak a boldog szerelem helyszíne, hanem sokszor a bánat és elhagyás színtere is. Voigt Vilmos a magyar népdalokon és folklórszövegeken felül a képzőművészetre és irodalmi művekre, valamint japán és kínai forrásokra is tesz utalást. "A "szerelem kertje" téma narratív lírai dal formájában (időszámításunk előtti VI. - V. században) már megfogalmazódott Kínában. [... ] A japán "szerelem kertje" versek igen rövidek, és általában a tavasz közeledtéről szólnak, bennük leggyakrabban a cseresznyevirág, a szilvafa, a csalogány és a vadlibák szerepelnek" (Voigt 1970, 28).
A kalocsai hímzés elnevezés alapvetően lapos öltéssel és száröltéssel Kalocsa városában és környékén készült virághímes munkát jelöl. Az ősi értékeket hangsúlyozandó, mi a virágok között, a mintáinkon, egy archaikusabb, egészen a honfoglalás koráig visszanyúló szimbólumot jelenítünk meg, egy olyan sólymot, amihez hasonló például a karosi honfoglalás kori övvereteken is megjelenik. A virágbimbókban pedig szintén felfedezhető az egykori, természetközpontú gondolkodás, ugyanis apró csillagokat és a holdat is beleszőttük, miniatűr ábrázolásban. A tulipán mint női szimbólum többféle jelentéstartalommal bír. A színe a magyar népművészetben jellemzően piros, ami az érzékiségre, a szerelemre is utal. Mint termékenységszimbólum gonoszelhárító szerepe van, azért is faragták régen kapukra. A mintán lévő fantáziarajzot a szkíta kori kurgánokban talált régészeti leletek és a szkítákat ábrázoló korabeli képi források alapján készült viselet-, lószerszám- és fegyverrekonstrukciók ihlették. A háttérben a sztyeppei nomádokra jellemző állatábrázolást és növényi ornamentikát helyeztünk el, ami többek között a szkíta ötvösművészeti remekeken is megjelenik.