), és hogy a tavaly óta gyűrűző inflációs és energiapiaci trendek, valamint a választás előtti ezermilliárdos osztogatás miatt elkerülhetetlen lesz a kiigazítás. Mindent elmond a magyar ellenzék állapotáról, hogy e "gyilkos mondatok" a Tranzit hétvégi hat darab közéleti vitájából egyen sem kerültek elő. Az oppozíció megjelent tagjai ugyanis nem hozták fel őket. A tihanyi rendezvényen Márki-Zay Péter Rétvári Bencével, Jámbor András Hollik Istvánnal, Hajnal Miklós Dömötör Csabával, Gelencsér Ferenc Gulyás Gergellyel, Ujhelyi István Deutsch Tamással, Hiller István Csák Jánossal vitázott. Volt rezsicsökkentés-csökkentés, ársapkázás, megélhetési kérdések és pár perc kellemetlen idézet is ("aki átlag felett fogyaszt, keressen többet"), de a fő pontok, ahol önmagát lehetett volna számonkérni a Fideszen, lényegében hiányoztak. Ettől még persze az ellenzéki politikusok megnyerhették vagy legalább egálra hozhatták volna ezeket a meccseket, de nem nagyon van mérce, ami szerint ez sikerült. Témabirtoklásban, felkészültségben, határozottságban, politikai fegyelmezettségben a kormánypárti játékosok egyszerűen lenyomták őket.
De Vona szerint a pedagógusok félkészítése is fontos, mert sokan nem értenek ezekhez az eszközökhöz. Szerinte általános probléma a mostani generációknál, hogy nem tudnak tanulni, ezt is meg kell oldani. Ahhoz kell bátorság, hogy valaki itthon maradjon Orbán országában Vona szerint. Szerinte nem az a tét, hogy bevándorló ország lesz-e Magyarország, hanem, hogy kivándorló ország lesz-e. Szél Bernadett szerint egy új országot kell teremteni, ahol a bizalom légköre uralkodik, a félelem helyett. Mindkét politikus egyetértett, hogy ez gazdasági kérdés is, nem csak oktatási és politikai. Karácsony szerint a jó felsőoktatás, a lakhatás megoldása, a bérlakás rendszer, az ifjúsági garanciával növelt fiatal munkavállalási lehetőség a garanciája annak, hogy a fiatalok itt maradjanak. De szerinte a legfontosabb, hogy egy olyan országot csináljunk, ahol van perspektíva. Ezt a kérdést Szél Bernadett gyerekkorában nagyon utálta, mert szerinte az lett volna az érdekes, hogy ő mit gondol. Szél szerint a diákoknak továbbra is ki kell állniuk magukért, és közösen vissza kell vennünk a hazát.
A januári tüntetést szervező Független Diákparlament vitára hívta Orbán Viktort, aki nemet mondott. Erre jött Vona Gábor, hogy ő bezzeg nagyon szívesen beszélgetne velük. A Diákparlament - amelynek február 23-ai tüntetésére eddig 2300-an jelezték a részvételüket - azonban ennél nagyobbat álmodott: "a diákság 12+1 pontjáról folytatott nyilvános vitára hívjuk a mai magyar országgyűlés frakcióinak miniszterelnök-jelöltjeit" - írják mai közleményükben. Fotó: botost/ Szerintük az Orbán Viktor, Karácsony Gergely, Vona Gábor és Szél Bernadett részvételével megvalósuló vita előremutató lépést jelentene az oktatáspolitikai párbeszéd megalapozásában. "A vita feltételeit és időpontját, amelyeket a Független Diákparlament a napokban fog megállapítani és közzétenni, a miniszterelnök-jelölteknek február 23-ig, a tüntetésünk időpontjáig lesz lehetőségük elfogadni, így a tüntetésen fogjuk bejelenteni a vita végleges résztvevőit. Bízunk benne, hogy a miniszterelnök-jelöltek a magyar diáksághoz hasonlóan közös jövőnk, az ország jövőjének alapköveként tekintenek az oktatás kérdésére, és ezáltal kivétel nélkül, mindannyian elfogadják tiszteletteljes meghívásunkat.
Orbán Viktor;Vona Gábor;nyilvános vita;2017-11-27 21:01:00Szópárbajba bonyolódott a Parlament azonnali kérdések órájában a Jobbik elnöke és a miniszterelnök, miután Vona Gábor sokadszor is arra kérte Orbán Viktort, hogy álljon ki vele egy nyilvános vitára. A felszólalást a kormánypártok padsoraiban nevetés fogadta, Orbán pedig úgy reagált, eddig 26 alkalommal vitáztak, de ha Vona "pótvizsgára" jelentkezik, megfontolja a felkérést.
A Gárdával kapcsolatosan folytatódott a múlt héten kezdődött politikai vita. Göndör István (MSZP) tegnap felszólította Orbán Viktort és a Fideszt, hogy szakítsanak meg minden politikai kapcsolatot a Jobbikkal. Szerinte ugyanis a Magyar Gárda megalakításával új fejezet kezdődött a hazai szélsőjobb történetében: most már nemcsak szervezkednek, hanem fegyverkeznek is. Kóka János SZDSZ-elnök magyar nemzeti zászlót küldött Orbánnak, illetve Semjén Zsolt KDNP-elnöknek, arra figyelmeztetve: "a felbátorodott újfasiszták alkalmi csapatait most politikai támogatójuk, a több helyen a parlamenti ellenzék pártjaival koalícióban működő Jobbik szervezi félkatonai szervezetté". Az MDF megdöbbentőnek és elkeserítőnek nevezte Für Lajos részvételét a Magyar Gárda megalakulásában, s mélyen elítélte a gárda megalakulását. "A magát nyíltan militáns szervezetnek definiáló mozgalom célja nem más, mint a csendes többség megfélemlítése. A Magyar Gárda hívószavai, rossz emlékű fekete egyenruhája, s az árnyékhadseregként való megjelenés célja mind alkalmasak arra, hogy a magyar társadalom békeszerető többségében félelmet keltsenek" - olvasható az MDF hét végi közleményében.
Talán a saját tábor számára a jelenlétet megmutatja, őket lelkesíti, de hogy egy óriásplakát alapján 2022-ben már nem fog senki véleményt változtatni, abban biztos vagyok. Mi lehet jó stratégia az ellenzék számára egy olyan helyzetben, amikor az erőforrások nyilván végesek és arról kell dönteni, hogy a 106 egyéni választókerületben hova menjek el kampányolni, milyen jelölt mellé? A sajátom mellé, a billegőbe, a nyerhetőbe, hova? Ez talán a legfontosabb kérdés, bár keveset beszélünk róla, mert ha az ellenzék választást akar nyerni, akkor alapvetően nem is biztos, hogy a miniszterelnök-jelölti kampány a legfontosabb. Egy rossz miniszterelnök-jelölti kampánnyal is meg lehet nyerni a választásokat, ha az ellenzék a kritikus választókerületeket elhozza, és itt jön az a szempont, amire fölhívnám a figyelmet. Én azt érzékelem, hogy a hat párt együttműködése megvan, közös programot írnak, közösen szerepelnek, de azért mindenki a saját jelöltjeiért dolgozik, sokszor olyan választókerületekbe is energiát fektetve, ahol nincs érdemi esélye vagy lehetősége a győzelemre az ellenzéknek.
A NER-rel szembeni együttes fellépés többnyire elfedi az ellenzéki koalíció belső konfliktusait, de egy ilyen vitahelyzetben törvényszerű, hogy előmásznak az... Öt indok, amiért polgárháború lehet a feles alkotmányozásból Szerző: Vona Gábor | 2021/09/22 | Blog bejegyzés, ÍrásokA kétharmados Fidesz az elmúlt tíz évben fokozatosan és gátlástalanul font alaptörvényi béklyót a magyar demokrácia köré. Mindez egy leendő kormány számára lényegében lehetetlenné teszi a NER valódi lebontását. Ez a csapdahelyzet az összefogás pártjait kétségbeesett... Öt észrevétel, hogy ki veszített a vitán Szerző: Vona Gábor | 2021/09/14 | Blog bejegyzés, ÍrásokTegnap arról írtam, ki nyerte meg a vitát. Ma arról fogok, ki veszített. 1. Szerintem Dobrev Klára veszített, mert a múlt hangja szólt belőle. Pont az, amivel a kormányoldalon vádolják. A gesztusai ráadásul kísértetiesen idézték meg Gyurcsány Ferencet, de amíg a férje... Öt észrevétel, hogy ki nyerte a miniszterelnök-jelölti vitát Szerző: Vona Gábor | 2021/09/13 | Blog bejegyzés, ÍrásokA tegnapi ellenzéki vita igazi újdonság volt, hiszen a magyar közélet teljesen elszokott az ilyen jellegű eseményektől.