Mondókák Ess, eső, ess! Karikára ess! Az én hajam olyan legyen, mint a csikó farka, még annál is hosszabb, mint a Duna hossza! Még annál is hosszabb, mint a világ hossza! Krumpli bokrosodjék, búza szaporodjék, ess, eső, ess, karikára ess! ***** Esik eső, jaj-jaj-jaj, mindjárt itt a zivatar! Tüzes villám cikázik, aki nem fut, megázik! Esik eső csöpörög, Paprika Jancsi nyöszörög. Hát az öreg mit csinál? Hason fekszik, úgy pipál. Osvát Erzsébet: Csepp, csepp, esőcsepp Fut, fut a sok esőcsepp: kicsi, kisebb, legkisebb. Fut, fut, egymás hegyén-hátán, versenyt fut az ablaktáblán. Kopog a sok esőcsepp: Kopogásuk hallgatom. Játszótér lett ablakom Osvát Erzsébet: Cérnalábú zápor Hull a zápor, nyári zápor. Hull az égből, hull a fákról. Cérnalábú gyors eső, gyerekeket kergető. Itt terem, ott terem, fut a faleveleken, háztetőkön tereken, a réten, a járdán, szürke csacsi hátán… Cérnalábán fut, fut, fut, el sem éred a kaput: utánad fut bőrig ázol. Jól megtréfált ez a zápor! Hajnal Anna: Zápor Nézz ki, Jancsika, fürdik a világ, ni, micsoda zuhany alatt prüszkölnek a fák!
Levéltári, történeti dokumentumokkal igazoltam, hogy a ballada és variációi megtörtént, valós eseményeket őriznek, csak a népköltészet eszközeivel, sokszor elnagyolt, a valóságot megszépítő módon: "Szegény Deli Mári / De sokat szenvedett, / Mikor a ladikból a Dunába esett. " (Lanczendorfer Zsuzsanna, Felpéc, Győr-Moson-Sopron m. ); "Szegény Dali Mári, / De sokat szenvedett, / Mikor a ladikból / A Dunába esett. )[35] A betyárballadák közül idézem: "Megöltek egy legényt / Hatvan forintjáért, / Bévetették a Tiszába / Piros pej lováért. "; a balladás dalaink közül pedig: "Kihajtottam a libámat a Kardos-partra, / Arra ment a bíró fia, / Meghajingálta. ) Itt, a szülővárosomban rendezett Honismereti Akadémián előadásomban gazdag népdalkincsünkből olyan népdalokat elevenítettem fel, illetve énekeltem el, amelyek a vizeinkről és a víz közelben élő emberekről szólnak. Ezek éneklése, hallgatása érzéseket hoztak és hoznak elő ma is. Életünk is emóciókból, emlékekből áll össze, ugyanúgy, ahogy cseppekből a folyó, vagy akár a tenger.
Projekt címe Víz víz tiszta víz Időtartam:Március 8-26-ig Készítette: Kis Judit Kovács Istvánné Nagy Árpádné Téma: Vízi közlekedés Időtartam: 1 hét Külső világ tevékeny megismerése Vízi járművek Matematikai tapasztalatok: - azonosságkülönbözőség, - számlálás, - több- kevesebb, ugyanannyi Irodalom, anyanyelv Mese: Az öreg halász és a nagyravágyó felesége Vers: Tó vize, tó vize Drámajáték: Hajóra fel! Anyanyelvi játékok: Szógyűjtés, gyűjtőfogalom Vizuális nevelés Hajó készítése különböző technikával - hajtogatás - barkácsolás, ragasztás - festés Ének-zene Dalos játék: Széles a Tisza Mély kútba tekintek Mondóka: Ess, eső ess Zenehallgatás: Mozart: pisztráng ötös Által mennék népdal Mozgás -Átkelés a folyón -Mocsárjárás Átlépés 40-50 cm széles székekről, székekre Játék: Halászfogó Képességek e: I. Emlékezet Figyelem Percepció Egyenletes lüktetés tapssal Nagymozgás, egyensúlyérzék fejl. II. Összehasonlítás, következtetések levonása Képzelet Finommotorika Egyenletes lüktetés hangszerekkel Kéz-láb koordináció III.
(vízszintesen összelapítgatjuk két tenyerünket) Édes mézzel megkenem, (egyik kinyújtott tenyerünket végigsimítgatjuk a másikkal) A sütőbe beteszem, (előre nyújtjuk két tenyerünket) Felvágom, vendégeim kínálom. (egyik tenyerünket a másikkal "felszeleteljük", a szeletet a baba felé nyújtjuk)Rövid mondókákMondókákRövid mondókák
[28]Küllős Imola is írja tanulmányában, hogy a magyar verses népköltészetben a természetes vizek (folyó, forrás, tó és tenger) általában negatív konnotációjúak, valamint a víz és vízpart is bánatot, veszélyt, félelmet, halált jelez. Lásd: Uo. 544. [29] Küllős i. 562. [30] Barsi i. 2007. 91. [31] Sz. Tóth Teréz: Édesapám, egy bakonyi pásztor élete és művészete. Hazánk Kiadó, Győr, 2013. [32] Barsi i. 90–91. [33] Lásd bővebben: Küllős i. 2012. [34] Timaffy i. 1991. 217. [35] Lanczendorfer Zsuzsanna: Ballada és valóság. Egy sokoróaljai ballada nyomában. Néprajzi Látóhatár 2003. XII. 3–4. szám 51–74. [36] Idézet dr. Timaffy Lászlótól. "Szeretettel közeledni…". Kisalföld 1994. február 23. * Megtörtént. A szerk.
Belefér, belefér, Hiszen azért kisegéndókákDombon állt egy házikó mondókaDombon állt egy házikó, házikóban ládikó, ládikóban kerek tálca, a tálcán meg öt pogácsa. Arra járt az egérke, mind megette ebéndókákPiros alma, de kerek mondókaPiros alma, de kerek, kóstoljuk meg gyerekek. Ugye édes, ugye jó? Nekünk hozta Őszanyó! MondókákRövid mondókákMondókákKerekecske, gombocska mondókaKerekecske, gombocska, Hova szalad a nyulacska? Ide szalad, itt megáll, Itt egy körutat csinál, Ide szalad, ide be a kis… fülibe. Kerekecske gombocska, Erre szalad a nyulacska. Itt a nyoma, itt a nyoma, Itt meg van a csiklandóndókákJanuár elöl jár mondókaJanuár elöl jár. A nyomán február. Március szántó-vető. Április nevettető. Május szépen zöldellő. Június nevelő. Július érlelő. Augusztus csépelő. Szeptember gyümölcshozó. Október borozó. November télelő. December pihenő. MondókákJön a tavasz, megy a tél mondókaJön a tavasz megy a tél, barna medve üldögél. Kibújás vagy bebújás, ez a gondom óriás. Ha kibújok, vacogok, ha bebújok, fortyogok.
Összeállította: Tóth Gabriella, 9. F. 1. 2. Ökör iszik magában. 3. Egészséges, mint hal a vízben. 4. Él mint hal a vízben. 5. Rossz bort, jó vizet én még nem ittam. 6. Most ugrik a majom a vízbe. 7. Lassú víz partot mos. 8. Rostával nem lehet vizet merni. 9. 10. 11. A vízbe fúló a szalmaszálba is kapaszkodik. 12. Egy forrásból nem folyik kétféle víz. 13. Kis patakból lesz a folyó. 14. Cseppekbol áll a tenger. 15. Ne igyál elore a medve borére. 16. A hideg víz sok bajt elvisz. 17. Kint van a vízből. 18. Ez a víz más malmot hajt. Összeállította: Csongrádi Ágota
Tudjuk jól, hogy a Csallóközben található Közép-Európa egyik legnagyobb ivóvízkészlete. Sokan, főleg az irodákban ülők viszont nem tudatosítják, mekkora veszély fenyegetheti ivóvizünket. A tárca vezetője próbálkozik, de sajnos az elmúlt éveket nehéz lesz behozni, hacsak nem szánják el magukat azonnali cselekvésre. A szennyeződés terjedése előbb vagy utóbb elérheti az Aranykertet is. A halogatás, a különböző bürokratikus folyamatok, az anyagi források hiánya oda vezethet, hogy ami eddig természetes volt, azt majd megakadályozza a tilalom. Vagyis amíg eddig gyanútlanul ittunk a csapból, öntöztünk a kertben a kútból, megmosakodtunk a vízben, mindezeket a szennyeződés után már nem tehetjük meg. Ez lenne a jövőkép? Nem gondolnám, ezért szükséges, hogy az illetékes szakemberek és politikusok mihamarabb cselekedjenek és fékezzék meg a szennyeződést, majd pedig keressék meg a felelősöket is. "Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy. "