Bogányi Zongora Ára
Csak legutóbbi időkből hozva egy-két példát, Khatia Buniatishvili vagy Fejérvári Zoltán megmutatták, vannak még bőven lehetőségek a hagyományos zongorákban, akár a leggyakrabban játszott művekről is lehet érdeklődést keltően, mondhatni csodálatos módon szólni általuk. Jelképesnek tekinthető, hogy az állam által megrendelt tíz Bogányi-zongora utolsónak elkészült darabja Münchenbe került – egy múzeumba.
Bogányi zongora art contemporain
Megszállottság, alázat, szenvedély. Ez a három szó jut először eszembe, miközben Bogányi Gergelyt, később pedig zongorajátékát hallgatom. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész több mint tíz éve vezet művészeti iskolát Szobon, ahol kiemelten figyelnek a tehetségek felfedezésére, továbbfejlesztette csodazongoráját, amely így még gyönyörűbben szól, s amelyet egészen közelről vehetek szemügyre a szobi zongoraműhelyben. Emellett alig várja, hogy a megújult hangszeren élőben, közönség előtt zongorázzon. Bogányi Gergely zongoraművész 2008 szeptemberében került a Szobi Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola élére. Az intézményben kedélyesen fogad, s rögtön azzal kezdi a beszélgetést, hogy amikor az iskola vezetője lett, misszióként tekintett a feladatra, ugyanis szerette volna felvirágoztatni az elmaradott térség művészeti oktatását. – A mi zeneiskolánk az egyik legnagyobb az országban, hiszen hét telephelyünk működik a régióban, összesen kétszázhatvan növendékkel. Ez azért érdekes, mert míg más vidéki térségekben csökkenő tendencia figyelhető meg a diákok létszámában, addig nálunk növekvő.
A BMC ezért azt kérte, hogy a szélesebb hangszert helyezzék el máshol, ők megvárják az idén elkészülő hosszabb, de keskenyebb típust – tudtuk meg Gőz Lászlótól, a BMC vezetőjétől. Így került június elején az első legyártott Bogányi a Vigadóba, s erről a saját szemünkkel is meggyőződtünk: a rövidebb típus éppen befért a márványlépcső melletti térbe. A Vigadó munkatársai a helyszínen elmondták, a zongorán azóta nem játszott senki, kivéve egy karmestert, aki lenyomott pár billentyűt. A Vigadót üzemeltető Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ehhez aztán levélben annyit tett hozzá, hogy ezt a hangszert láthatták a nézők a vizes-világbajnokság és az idei Forma–1-es Magyar Nagydíj megnyitóján. A zongorát aztán a szintén MMA-s fenntartású Műcsarnokba viszik, ahol Bogányi Gergely és Szakcsi-Lakatos Béla ad egy-egy koncertet rajta. A BMC-ben a Bogányi lesz a negyedik zongora. Gőz László igazgató kérdésünkre elmondta: a világ jelentős koncerthelyszíneihez hasonlóan náluk is van egy Steinway D-model, egy B-model és egy Fazioli.
- Bösendorfer mesterzongorát kapott Boros Misi
- Office 2013 letöltés ingyen
- Bogányi zongora art contemporain
- Mit írjak a gyászszalagra
- Hivatalosan is bezárt a debreceni menekülttábor | Híradó
Ki keresett 124 000 000 forintot a Bogányi-zongorán? | CIVILHETES
111-ese. Tudunk a Peugeot és a Pleyel együttműködéséről, melynek eredménye egy alapjában véve hagyományos felépítésű, de formai újításokat tartalmazó kompozit fedelű, borítású és lábú zongora, amely külső megjelenésében sokban hasonlít Bogányiéra, ami talán tényleg csak a véletlen műve. Talán az is, hogy az angol Phoneix cég 2012-tájékán mutatta be kompozit rezonánslappal és az attól független húrfeszítő-rendszerrel készített zongoráját. A Pleyel prototípusa 2015-ben Budapestre is eljutott, Szilasi Alex játszott rajta, azóta viszont nincs híre, hogy terjedne a világban. Ezekhez képest Bogányi Gergely, valamint alkotó- és munkatársai zongorája megy a legtovább, ők a rezonánslapot és a külső borítást is kompozitból készítik, miközben az öntöttvas keretet, és a húrfeszítő rendszert is megújították, ez az ő rendszerükben sem terheli a rezonánst. A Bogányi-zongora futurisztikus, csak kompozitból ilyenné tehető külsejének, főleg a lábnak akusztikai szerepe is van, a hang megfelelő irányba, hallgatóság felé való terelése a dolga.
Ehhez magas ára is hozzájárulhat, ami 200 000 euró körüli. Az első eladott példány egy budapesti luxusszállodába került, amelynek neve stílusosan Ária, és még két példányt vásárolt egy titokzatos magánszemély, akiről csak annyit árultak el, hogy európai. A kormány viszont még 2015 áprilisában határozatot hozott (1259/2015 IV. 24), hogy 765 millió forintért tíz zongorát a Magyar Állam részére megvásároljanak és azokat magyar (7) és külföldi (3) közintézményekben elhelyezzenek. [8][9][10][11] 9 intézményről már döntöttek, ezek a következők: BMC, MÜPA, Erkel Színház, Kodály Központ (Pécs), Kölcsey Központ (Debrecen), Pesti Vigadó, Zeneakadémia, Csajkovszkij Konzervatórium (Moszkva), Sibelius Akadémia (Helsinki). [12][13][14] HivatkozásokSzerkesztés↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 2. ) ↑ Maria B. Raunio festőművész kiállításának megnyitója. ferencesek - Pax et bonum. (Hozzáférés: 2021. február 27. ) ↑ A Kossuth-díjas zongoraművész egy spanyol városka iskolásainak adott meglepetéskoncertet.
Komoróczki István, a Zengafon Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyelőre nincs komoly érdeklődés a hangszer iránt, de még csak most kezdődött el a zongorát bemutató hangversenyek szervezése. Komoróczki István elárulta, hogy a Bogányi-zongora egyedi ára körülbelül 200 ezer euró (csaknem 64 millió forint) lesz, de ez az ár egy nagyobb megrendelésnél persze csökkenhet. Hozzátette: fontosnak tartják a hangszer magyar szabadalmi védettségét, ezért a Bogányi-zongora már több országban - köztük Kínában és az Egyesült Államokban - szabadalmi oltalom alatt árrás:MTI
A Bogányi-zongora kifejlesztését a Fazioli-zongorák megszületésével hozta párhuzamba. Fazioli megálmodott egy hangzást és megvalósította. Most is ez történt. Köztudomású, hogy a zongoristák - a vonósokkal ellentétben - mindig meg kell, hogy elégedjenek azzal a hangszerrel, amelyet egy-egy koncertterem nyújt a számukra. "A Bogányi-zongora a zongoristák évtizedes szenvedéseire adott választ. Az ipart legyőzte a művészet" - jegyezte meg.