33. Térdízületi meniscus sérülése: Bányák, ahol a munkát térdelő helyzetben kell végezni, a MÁV járműjavító üzemek és vontatási főnökségek térdelő, guggoló testhelyzetben dolgozó kocsi- és mozdonylakatosai, továbbá kazánkovácsai, parkettrakók, kövezőmunkások, útburkoló munkások, amennyiben munkájukat térdelő helyzetben végzik, ha ilyen munkakörben legalább három évet dolgoztak, vagy ha a meniscus szövettani vizsgálata a jellegzetes degeneratív elváltozást kimutatta. 34. Talkózis: Minden olyan munka, amely a talkum (magnézium-szilikát) termelésére és feldolgozására irányul. 35. Diffúz, progrediáló fibrózissal járó keményfém-pneumokoniózis: A keményfémek porkohászati technológiával történő előállítása során az alapanyag őrlése, a hevítést megelőző formázása és csiszolása. A munkabalesetek kivizsgálása A munkavédelmi törvény előírásai szerint a munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A munkáltatónak regisztrálnia kell minden munkabalesetet, beleértve a sérült személyes adatait és a sérülés körülményeit is.
Előfordult olyan eset is, amikor nejlonruhát kaptak a hegesztők, amely a hő hatására olvadni kezdett, és az ügyeletben lévő dolgozó mobiltelefonját is megolvasztotta. A tapasztalatok szerint azonban sok ülőmunkát végző cégnél sem fordítanak kellő figyelmet a munkáltatók arra, hogy a dolgozóknak bizonyos időközönként fel kellene állniuk az asztaltól. Sok esetben maguk a munkavállalók sem jeleskednek a munkavédelmi szabályok betartásában, például nem veszik fel a légzést nehezítő, ámde a porszennyezéstől védő maszkokat. A munkáltatók emiatt adott esetben könnyedén át tudják hárítani a felelősséget a dolgozókra. Ugyanakkor a statisztikákból úgy tűnik, mintha jelentősen csökkent volna a munkabalesetek száma. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság legfrissebb adatai szerint 2012. első negyedévében összesen 3169 munkahelyi baleset történt, 170-nel kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Még látványosabb a javulás a halálos kimenetelű baleseteket illetően: az idei első három hónapban 7, tavaly ilyenkor 22 baleset végződött halállal.
A baleseti táppénz szempontjából keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. A baleseti táppénzre alapvetően a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, van azonban néhány nagyon fontos eltérés. Amíg táppénzre csak olyan biztosított lehet jogosult, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, addig baleseti táppénzt – a törvényben foglalt feltételek fennállása esetén – kaphat az is, aki a keresőképtelensége kezdetén már nem biztosított, illetőleg az is, aki olyan jogviszonyban áll, melyben pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. Ugyancsak eltérés a táppénz általános szabályaihoz képest, hogy a baleseti táppénzre való jogosultság esetén a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Ha ugyanis valaki olyan jogviszony alapján biztosított, melyben betegszabadságra jogosult, akkor keresőképtelensége esetén először a betegszabadságát kell kimerítenie, és csak ezt követően folyósítható táppénz a részére.
Keresőképtelenséget okozó balesetek A keresőképtelenséget okozó munkabalesetet a nyilvántartásba vételen kívül haladéktalanul ki is kell vizsgálni. A vizsgálat során olyan részletességgel kell eljárni, és a megállapításokat rögzíteni, hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére, és vita esetén - utólag is - a tényállás tisztázására, pótvizsgálatra. A tényfeltárást a baleset bekövetkeztekor kell teljeskörűen elvégezni, mert az időmúlás miatt a rekonstrukció már nehézségekbe ütközhet. A súlyos munkabaleseteket a munkáltatónak azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének. Munkabaleseti jegyzőkönyv A kivizsgálás során feltárt, megállapított tényeket munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzítik. A munkabaleseti jegyzőkönyvet meg kell küldeni - a sérültnek, halála esetén a hozzátartozójának, - a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség területi szervének, - a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek), - külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a munkavédelmi törvényben meghatározott szerveknek.
A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. Ha a biztosított nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, a baleseti táppénz alapját a – legalább 30 napi – tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. A baleseti táppénz összege a baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével (100%), úti baleset esetén annak 90%-ával egyezik meg. A táppénzzel szemben a baleseti táppénznek nincs maximuma. A baleseti járadék A baleseti járadék megállapíthatóságának két alapvető feltétele van. Az egyik az üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodás keletkezése, kialakulása.
Fontos megjegyezni, ha a foglalkoztatott munkahelye távol esik lakhelyétől, ezért hét közben albérletben, szálláson lakik, az üzemi baleset meghatározásánál e tartózkodási helyet kell figyelembe venni szokásos útvonalnak. Heti pihenőnapra és szabadnapra történő hazautazás, illetve visszautazás esetén az otthon és a tartózkodási hely közötti utazás tekinthető a szokásos útvonalnak. 3) közcélú munka végzése közben éri Például árvízvédelem, katasztrófaelhárítás. Közcélú munkaként kell figyelembe venni az állami szerv vagy önkormányzat, lletőleg a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munkát is. 4) egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat a keresőképtelenségének vagy rokkantságának (munkaképesség-változásának) elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé válásához szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.
A baleseti táppénz – szemben a táppénzzel előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül – egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb további egy évvel meghosszabbítható. július 1-je előtt hatályos szabály alapján haladéktalanul értesítenie kellett a foglalkoztatónak a jogviszony megszűnéséről a kormányhivatalt, ha a baleseti táppénzt kormányhivatal folyósította és a biztosítási jogviszony ezen idő alatt megszűnt. Ez az értesítési kötelezettség továbbra is fennáll azzal, hogy 2016 júliusától a haladéktalan értesítést konkrét időpont – 8 nap – váltotta fel. Azaz a fenti értesítési kötelezettségre 8 napon belül kerül sor. A másik változás az ügyintézési határidőre vonatkozik. 2016. július 1-je előtt, ha a baleset üzemiségének megállapítása és a baleseti táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető volt, akkor ez esetben a kifizetőhely, illetve a kormányhivatal ügyintézési határideje 18 nap volt.
(5) ((Módosította: 281/2004. § (6) ai), 360/2008. § (4) r), 336/2009. § (5) d), (6) b), számozását módosította: 336/2009. § 66.. )) Az üzemi balesetet, illetőleg a foglalkozási megbetegedést – az (1)-(4) bekezdésben szereplő jegyzőkönyvek, nyomtatvány, illetőleg értesítés megküldésével, a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó szabályok szerint kell az egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek bejelenteni. Vhr. 43/A. § (10). )) (1) ((Módosította: 366/2010. § 67., 325/2011. )) A Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országnak a Magyarország területén biztosítási jogviszonyban álló állampolgára által a korábban a Magyarország területén kívül elszenvedett üzemi balesetére tekintettel benyújtott baleseti táppénz iránti kérelmét a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve bírálja el. (2) A kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást, valamint az üzemi baleset elismerésére vonatkozó bizonyítékok magyar nyelvű fordítását. Vhr. 44. § (1) ((Megállapította: 336/2009.
A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, valamint a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: jövedelemigazolás) kiadásának tényét, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött. Ezen eljárás alól kivételt képez az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (8) bekezdésében meghatározott megbízási jogviszony. (2) A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az (1) bekezdésben említett adatokon kívül az Igazolványon feljegyzi a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj időtartamát.