Nem is annyira az elvándorlás, hanem inkább a kétlakiság jellemezte az itteniek életét a létezett szocializmus idején, amely a rendszerváltást követően azonban fokozatosan gyengült. Mivel komoly ipari egységek szűntek meg, a székely anyaváros ma nem annyira vonzó. Keresztúrra pedig inkább iskolába járnak a tankötelesek, hiszen ott erős hagyománya van az unitárius oktatásnak, s mivel az itt élők nyolcvan százaléka ehhez a felekezethez tartozik, a középiskolások zöme ott tanul, de erős Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium és a Benedek Elek Pedagógiai Líceum vonzereje is. Legújabban épp a kovid tette be a textilipar előtt az ajtót, hiszen a 2020-as évben itt mind a két udvarhelyi készruhagyár elbocsátotta dolgozói nagy részét, mintegy 1200 főt. Ennek a jelenségnek is vannak következményei. Azt mondják, hogy a bútor- és a gépgyártás után a textiliparnak is leáldozott a napja Kelet-Európában. Nem lehet tudni, hogy ezek után miféle termelőkapacitások maradnak működőképesek a városokban.
A szentmihályi emlékmű Az idei március 15-i megemlékezést már vasárnap megtartották, a gyülekezet jelenlevő tagjai koszorúztak az obeliszknél. "Érződött a visszafogottság – árulta el a tiszteletes –, olyannyira, hogy még fényképeket sem készítettek a hívek. " Ez az emlékmű igen fontos az itteni ember tudatában, az 1848-1849-es forradalomra, annak gyorsan változó harci eseményeire emlékeztet, ugyanis 1848 őszén császári haderő vonult be Udvarhelyszékre. A faluban levő Ugron-kúria udvarán, a Heydte osztrák százados parancsára, 1848. november 6-án kivégzett négy áldozatra – Sebestyén József (1821) végzett unitárius teológusra, Bántó Sándor (? ) fiatfalvi gazdatisztre, Sepsikőröspataki Bedő Ferenc (1824) unitárius papnövendékre és Sepsiárkosi Barabás János (1824) végzett unitárius teológusra – emlékezteti a most élő generációkat. Az Ugron-kúria is áll, bár stílusos jellegét mára elveszítette. Új módi és régi A falu "polgári jellegű építészetének" remeke az unitárius templom, amely a falu nyugati szegletében emelkedik.