Csak az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland előzte meg hazánkat. Az elhízásból adódó egészségügyi költségek meghaladják Magyarországon a 200 milliárd forintot, ami az egészségügyi alap költségvetésének a 12 százalékát teszi ki.
Magasvérnyomás-betegség gyakorisága Milyen gyakori a magasvérnyomás-betegség? Valószínűségi alapon, szinte biztosak lehetünk benne, hogy már egy szűkebb körű családi vagy baráti összejövetelen is van legalább egy valaki közöttünk, akinek magasvérnyomás-betegsége van. "Miért? " Mert a magasvérnyomás-betegség népbetegség. A hazai felnőtt lakosságban az előfordulási gyakorisága meghaladja a 35%-ot, és ez az arány az életkor előrehaladtával növekszik. Azonban nemcsak a felnőttek betegsége, gyermek és serdülő korban is előfordul, napjainkban egyre gyakrabban. Hazai adatok szerint, legalább minden negyedik elhízott gyermek esetén állhat fenn magasvérnyomás-betegség. "Lehetek én is? " Igen. A magasvérnyomás-betegség sok esetben, kezdetben tünetmentes, így magát teljesen egészségesnek gondoló személyeknél is előfordulhat. Természetesen bizonyos állapotok, tényezők fennállása esetén nagyobb az esély a kialakulásának. Nagyobb a valószínűsége az életkor előrehaladtával, valamint a genetikai adottságok is szerepet játszanak.
Eredmény: Vizsgálatom során kiderült, hogy a betegek nem kellő mértékben veszik igénybe a felnőtt-háziorvosi alapellátás szolgáltatásait, mint például a vérnyomás- és a vércukormérést, illetve a laborvizsgálatokat. Következtetés: A szakápoló kollégáimmal nem tudjuk kihasználni végzettségünk nyújtotta kompetenciáink túlnyomó részét. Nincs lehetőségünk hatékony egészségnevelésre, a betegekkel való mélyebb négyszemközti beszélgetésre. A vizsgálat célja: Felmérni a végzős gimnazisták egészségmagatartását és azt, hogy van-e összefüggés a szülők, valamint a gimnázium tanárainak egészségmagatartásával. Anyag és módszer: A felmérés egy békés megyei kisváros végzős gimnazistái (n=100) és tanárai (n=29) körében készült. A válaszok értékelése SPSS programmal (kereszttábla-elemzés khí-négyzet próba) történt. Eredmények: A diákok és a szülők káros szenvedélyeiről kapott eredmények rosszabbak, a tanároké jobb a hazai átlagnál. A szülők 79%-a, a diákok 54%-a nem sportol rendszeresen. A tanulók egészségmagatartását a szülők és a tanárok nem tudják kellően fejleszteni.
85 kg-os betegnek csak 50 mg, 86 kg-os betegnek már 100 mg hatóanyag kell? Egyelőre alig állnak rendelkezésre adekvát információk a túlsúlyosak és elhízottak gyógyszeradagolását illetően. A betegtájékoztatókban és alkalmazási előiratokban csak elvétve találni dozírozási javaslatot a túlsúlyosak és elhízottak esetére vonatkozóan. Érdekes példaként említhető a carvedilol, az apixaban, a ribavirin, a prasugrel vagy a cefazolin, amik felnőttkori adagolásánál az alkalmazási előiratok testtömegtől függő adagolást tüntetnek fel. Carvedilol esetén például 50 mg a napi maximális dózis, amennyiben 85 kg alatti testtömegű a beteg, míg napi 100 mg, ha a beteg testtömege 85 kg vagy a fölötti. Ez egyben azt a furcsa helyzetet teremti meg, hogy egy 85 kg-os betegnél a napi maximális carvediloldózis 50 mg, míg egy 86 kg-os betegnek már ennek a duplája, azaz napi maximum 100 mg carvedilol adható (1, 3). Mit mutat a mindennapi gyakorlat? A gyógyszerek dozírozásakor a klinikai gyakorlatban általában csak a 30 kg/m2-nél magasabb BMI-értékeknél merül fel a gyógyszeradagolási séma megváltoztatásának a szükségessége.
A jelentés továbbá nyomon követi a Versenyképesség és növekedés című jegybanki kötetben megfogalmazott irányok és javaslatok megvalósulását. Értékelésünk szerint a könyvben tett 50 javaslat közül 8 teljesen, vagy nagy mértékben teljesült, további 26 tekintetében pedig történtek előremutató lépések.
Fizikai aktivitás során előnyösek a dinamikus, aerob jellegű (például séta, gyaloglás, kocogás, úszás, kerékpározás stb. ) mozgásformák. A gyógyszeres kezelés lehetőségei hazánkban az orlistat, a naltrexon/bupropion fix kombináció, a subcutan liraglutid (3, 0 mg), és a sebészeti kezelés, amelyek sikeres kiegészítői lehetnek a testtömegcsökkentő programnak.
Az elhízás szerepe a gasztroenterológiai kórké elhízás szerepe a gasztroenterológiai kórképekbenA kóros kövérség (obesitas) az utóbbi tíz évben a fejlett országokban szociális problémából valódi népbetegséggé nőtte ki magát, olyannyira, hogy a dohányzás mögött a második helyet foglalja el a megelőzhető haláloki tényezők között. Magyarországon a 2004-es statisztikai adatok szerint az elhízás a teljes populáció több mint 50%-át érinti, ezzel hazánk az Egyesült Államok mögött a hatodik helyen áll a kövérségi világranglistán. Nyilvánvaló, hogy a jövőben ez a tendencia tovább romlik, hiszen az utóbbi 25 évben az Egyesült Államokban az elhízott gyermekek aránya megkétszereződött. Amíg az elhízás és a szív és érrendszeri (cardiovascularis) megbetegedések közötti kapcsolat széleskörű orvosi publicitást kapott az utóbbi években, addig kevés az írásos anyag a gasztroenterológiai vonatkozásairól. Ilyenek például a reflux betegség, a zsírmáj, az epekőbetegség és a hasnyálmirigy betegségei. Végbélrák és az elhízásA végbélrák (colorectalis rák – CRC) a második-harmadik helyen áll a daganatok halálozási rátáját tekintve mindkét nemben a gazdaságilag fejlett országokban.
A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada hallott már a korai csecsemőtáplálásról, és az első 1000 nap jótékony hatásairól, de többségében csak az anyatejes táplálást kötik ehhez, miközben ez egy jóval hosszabb időintervallumot – a gyermek fogantatásától kétéves koráig terjedő időszakot - öleli fel. A megkérdezett édesanyák 96 százaléka azt is gondolja, hogy az elhízás ellen tud tenni - foglalta össze az eredményt a PTE Gyermek Prevenciós Központ közlemé Molnár Dénes professzor, egyetemi tanár, a gyermekkori elhízás elleni küzdelem és prevenció hazai szakértője - az Európai Elhízás elleni nap alkalmából - 10 pontban fogalmazta meg a gyermekkori elhízás megelőzése szempontjából fontos teendőket mind a szakma, mind az édesanyák, leendő szülők számára:• A fogamzás időszakában a leendő édesanya törekedjen az optimális testsúlyra és tudatosan készüljön az anyaságra. • Rendkívül fontos a terhesség alatti súlygyarapodás elfogadható határok között tartása. • A várandóság ideje alatt a magzat optimális fejlődésének biztosítása érdekében az édesanya táplálkozásának, életmódjának (fizikai aktivitás, kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás, stressz, stb. )
Anyag és módszer: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, mely az ország hat oktatókórházában, fekvőbeteg ellátásban, teljes munkaidőben dolgozó ápolókat vizsgálta 2010. október - december hónapokban. Eredmények: Az egészségügyi átalakulás során számtalan negatív eseménnyel, valamint a bizonytalanság érzésével kellett szembe nézni az ápolóknak, ami hatással van az egészségi állapotuk önértékelésére is. Jelentős az áthelyezéstől, jövedelem-csökkenéstől, a munkahely elveszítésétől való félelem, valamint romlott a lelki állapot és a munkahelyen belüli kommunikáció is. A bizonytalanságot vizsgáló hat kérdés egy előrelépési és egy munkahelyi környezet által okozott bizonytalansági alskálára osztható. A válaszadók jelentős támogatást várnak munkáltatójuktól, főképpen anyagi téren. Következtetések: Az egészségügy átalakulása az ápolók körében bizonytalanságot eredményező tényezőként volt érzékelhető. Vizsgálat célja: A hazai foglalkozás-egészségügyi szakápolás kezdetének és történetének kutatása, a napjainkra már feledésbe merült gyárgondozónői intézményrendszer kialakulásának bemutatása.
évfolyam 2019.